Facebook hozzászólás

Tévhitek miatt húzódó hagyatéki ügyek

Az emberek alig negyede tudja, hogy a hagyatéki eljáráskor a vagyonelemek és az örököstársak felkutatása nem a hatóságok, hanem az örökösök feladata – derült ki Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből. Az 500 ember részvételével készített kutatás szerint sok a tévhit és a félreértés a hagyatéki eljárás körül, holott tudatosabb hozzáállással az ügyek jelentős része lerövidíthető, sok hagyatéki per pedig elkerülhető lenne. Mindössze a válaszadók harmada tudta, hogy az örökösök egymással és a hitelezőkkel is megegyezhetnek a hagyatéki tárgyaláson, és azzal is kevesen vannak tisztában, mit tehetnek, és mit nem az eljárás lezárása előtt az elhunyt vagyonával.

Évente több mint félmillióan vesznek részt Magyarországon közjegyző előtt hagyatéki eljárásban. A mintegy 120 ezer eljárás 90 százaléka fél éven belül lezárul, ugyanakkor az ügyek egy része akár egy éven túlra is elhúzódik. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2019 januárjában felvett (MOKK) online felmérése azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a hagyatékkal kapcsolatos alapvető teendőkkel és az eljárás menetével.

Sírhant, Kép: pixabay
Kép: pixabay

A válaszok azt mutatják, hogy a magyarok 75 százaléka tévesen úgy tudja, az örökség és az örökösök felkutatása a hatóságok dolga. Csak a felmérésben résztvevők egynegyede volt tisztában azzal, hogy az örökösök feladata közreműködni a minél pontosabb hagyatéki leltár elkészítésében, és az ő felelősségük, hogy a hagyatéki tárgyalásig előkerüljön az összes örököstárs. Az önkormányzat hagyatéki leltárelőadója vagy a közjegyző nem nyomoz a vélt vagy valós vagyontárgyak után, nem feladata a vagyon teljes körű feltárása. Minél előbb osztják meg az örökösök az információkat a hatósággal, annál gyorsabban érhet véget az eljárás.

Így lett özvegy Amerika első hölgye
Röviddel harmadik hivatali éve vége előtt történt a merénylet Kennedy ellen. Felesége, Jacqueline és az elnök a dallasi repülőtérre érkezett, ahol John Connally – Dallas kormányzója -, és felesége Nellie fogadták. Elindultak és a konvoj második autójába ültek be. Ahogy a Houston Streetről az Elm Streetre fordult a nyitott limuzin, hirtelen lövés dördült el a 82 méterre lévő tankönyvraktár 6. emeletéről. Ám a következő pillanatban még néhány lövés a szemközti térről is hallatszott.

A közjegyzők tapasztalata szerint Magyarországon egyre több – minden hetedik – hagyaték terhelt hitellel, ezért ma már a válaszadók túlnyomó többsége (89 százaléka) tisztában van azzal, hogy a leltárban fel kell tüntetni az adósságokat is. Arról azonban csak 34 százaléknak van információja, hogy az örökösöknek lehetőségük van a hagyatéki eljárás alatt megegyezni a hitelezőkkel.

A felmérés szerint sok a tévhit azzal kapcsolatban, hogy az örökösök mit tehetnek és mit nem az örökhagyó vagyonával a hagyatéki eljárás lezárásáig. A válaszadók valamivel több mint fele (57 százalék) volt tisztában azzal, hogy a hagyaték átadása előtt csak akkor veheti fel az örökhagyó bankszámláján szereplő összeget, ha haláleseti kedvezményezettként van megjelölve, az örökhagyó életében adott meghatalmazás a halállal hatályát veszti. A hagyaték tárgyát képező ingatlanokkal kapcsolatban csak kevesen (17 százalék) tudják azt, akár már az eljárás ideje alatt el lehet kezdeni azok értékesítését – például az adásvételi szerződés is elkészülhet –, azzal, hogy a szerződés hatálybalépése a hagyaték átadásától függ.

Paragrafus, Kép: pixabay
Paragrafus, Kép: pixabay

A közjegyzők szerepéről is sok a félreértés. A megkérdezettek egyharmada úgy gondolja, hogy ha az örökösöknek nem sikerül egyezségre jutniuk az eljárás során, akkor a közjegyző határoz a hagyaték sorsáról, holott ilyenkor csak bírósági eljárásban születhet döntés. A hagyatéki eljárásban ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az örököstársak – akár a végakarat tartalmától függetlenül vagy a törvényi rendelkezésektől eltérően – megegyezzenek egymással. A válaszadók 35 százaléka tudja csak, hogy amennyiben vita van az örökösök között, és nem tudnak megegyezni, akkor csak bíróság előtti perben dönthető el, hogy kit mi illet a hagyatékból.

A kutatás azt is megmutatta, hogy a megkérdezettek 90 százaléka tudja, nem feltétlenül kell személyesen megjelennie a hagyatéki tárgyaláson. Képviseletére meghatalmazhat örököstársat vagy ügyvédet, de a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Az örökösök sokat tehetnek a hagyatéki eljárás mielőbbi lezárásáért, többek között azzal, ha alaposan feltérképezik, milyen vagyontárgyak – ingatlan, autó, bankszámla stb. – maradtak az elhunyt után – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám. A MOKK elnöke szerint az is gyorsíthatja az eljárást, ha az örökösök már a tárgyalás előtt egyeztetnek arról, hogyan osztanák fel egymás között a vagyont, vagy ha mindannyian lemondanak fellebbezési jogukról.

 

Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

Receptek

CSALÁD

Esküvői etikett: mit illik és mit nem vendégként?

Esküvőre vagy hivatalos, de nem tudod, hogyan készülj fel a nagy eseményre? Már attól álmatlanul forgolódsz, ha eszedbe jut a nyári esküvőszezon, hogy mit is adj nászajándékba az…
1 / 138

DIVAT ÉS SZÉPSÉG

1 / 142

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!