Buli lett ez a szent ünnep?
Elvben augusztus 20. leggazdagabb ünnepnapunk, hiszen e naphoz egyházi, népi és állami ünnep is kötődik. Az ünnepeket jellemző magasztosság azonban nemhogy megháromszorozódna, hanem épp ellenkezőleg az ünnepélyesség helyett egyre inkább népünnepély, össznépi szórakozás jelleget ölt.
Kicsit szomorú, hogy 1774-ben Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé Szent István történelmi múltjának tiszteletére ezt a napot, és nem valamely magyar uralkodó. 1818 óta rendeznek körmeneteket a Szent jobbal ezen a napon, s máig elsősorban a katolikus egyház hívői azok, akik méltóképpen megünneplik ezt a napot – a kereszténység szent napjaként. S bár államalapító István királyunkra mai államunk hivatalos képviselői, sokszor és sok helyen hivatkoznak, ám cselekedeteikből hiányzik az a bölcs előrelátás, mely 1000 évvel ezelőtt nagy királyunk tetteit vezérelte. Így azután nem csoda, hogy az emberek számára augusztus 20. nem olyan nemzeti ünnep, mint akár március 15., akár október 23.
Furcsa ellentmondás lengi körül az új kenyér ünnepének kötődését augusztus 20-hoz. Míg egyfelől egyre inkább hivatalossá válik az a nézet, hogy ez egy teremtett mítosz, miszerint 1949-ben "szovjet mintára kreálták", hogy háttérbe szorítsák Szent István ünnepét – tehát elvben megvetendő "kommunista" kreálmány – addig, ma már végképp elképzelhetetlen az ország különböző pontjain augusztus 20-i ünnepség az új kenyér "megszentelése" nélkül – valamelyik jeles, országos, vagy helyi politikus által. Ráadásul az új kenyér ünnepének története régebbre nyúlik vissza, mint 1949. Bevezetését Darányi Ignác földművelési miniszter találta ki a századforduló forrongó agrármozgalmainak lecsendesítése érdekében, hivatalos ünneppé téve egyúttal a még régebbre visszanyúló népi aratóünnepeket. Az eredményes aratás, és legszentebb ételünk a kenyér méltó értékelése látványos, ám tartalmában torzult eseménnyé vált.
Egyre halványodik augusztus 20. – az alkotmány ünnepe kép. Vajon azért, mert oly sokan, sokféleképpen, különböző megközelítésből hivatkoznak rá? Vagy azért, mert oly kevesen ismerik valójában lényegét, és oly kevéssé ismerik valódi jelentőségét? Vagy, mert oly keveseket érdekel ma a valódi demokrácia, gyerekeink, unokáink jövője, melynek alapjait éppen ma, az alkotmány valódi értelmezésére alapozva kéne lerakni?
Patetikus szónoklatok és ünnepnap helyett talán inkább mindenkinek az alapvető ismeretek közé kellene beiktatni az alkotmány pontjait. Élni a jogokkal, teljesíteni a kötelességeket.
Hozzászólás zárolva.