Döbbenetes! Hogyan csúszhatott a busz alá…?
Fürkészőn figyeltem őket, ők meg engem, amikor 3 napon keresztül megjelentem a kutatásom helyszínén 1-1 órára. Csak a „kocsmáros lány” volt beavatva, de ő a siker érdekében szolidárisan hallgatott.
Bevallom, az utóbbi időben egyre többet jártam kocsmába… De nem a pohár fenekére, hanem egy probléma mélyére szerettem volna eljutni. Arra voltam kíváncsi, vajon kikből lesz a kocsma „tölteléke”?
Még áldozatokra is képes voltam az ügy érdekében: naponta három kávét, és négy pohár szódát fogyasztottam az alkohol-aromájú, cigarettafüstös levegőben. Ráadásul még attól is féltem, hogy kivívom a törzsgárda haragját, amikor Jakupcsekhez hasonlóan felteszem majd az igazságot kiderítő nagy kérdést:
– Alkoholistának vallja Ön magát? ( És egyáltalán, nincs jobb dolga, mint egész nap itt ücsörögni?)
Fürkészőn figyeltem őket, ők meg engem, amikor 3 napon keresztül megjelentem a kutatásom helyszínén 1-1 órára. Csak a „kocsmáros lány” volt beavatva, de ő a siker érdekében szolidárisan hallgatott.
Már az első alkalommal meglepődtem, amikor a szakadt és álmos tekintetű hajnali ajtódöngetők között, egy jól öltözött középkorú férfit pillantottam meg, diplomata táskával a kezében. A „szokásos” reggeli erős feketéje mellé, egy szempillantás alatt felhajtotta a feles körtét is. A maga természetes egyszerűségével „viszlátot” köszönt, és indult a hivatalba. Ennél csak az volt a meglepőbb, amikor másnap a feleségével tették meg ugyanezt.
A többieknek nem volt csodaszámba illő az esemény, a „mérnök urat” már bejáróként üdvözölték.
Aztán a munkaidő kezdete után lassan becsörgedeztek a többiek is, átvéve a helyet és a szót az „átutazóktól”.
Egyre hangosabb lett a kocsma és egyre töményebb a levegő. Egy-két pohár után már engem is maguk közé fogadtak, és sűrűn barátkozni próbáltak. Hogy ne legyek számukra gyanús, a második napon már kénytelen voltam egy kupica vizet is felhajtani – pálinkának álcázva. Innentől kezdve a bizalmukba fogadtak és a nyelvük is gyorsabban kezdett megeredni.
Megtudtam, hogy a beesett arcú, csontsovány Gyuri, aki napokig ugyanabban a szerelésben jelent meg, valaha egy abc üzlethálózat vezetője volt. Emellett pedig egy jóképű futballbíró is, akiért jobban rajongtak a nők, mint a focistákért. Csak aztán a meccsek előtti, utáni… vagy bundában elkövetett poháremelgetések, nem csak a karrierjét, hanem két házasságát is tönkre tették. Most a „házisárkánynak” titulált anyjával él, és lótifuti megbízásokból, söprögetésekből vagy még alkalomadtán harmadosztályú bíráskodásokból futja a napi több körre.
Hozzászólás zárolva.