Farsang farkán, zabáló-csütörtök előtt
A régi néphit szerint a legjobb lagzik mindig farsangkor voltak. Akkorra meghízott a disznó, megérett a bor is, no meg idő is volt rá.
RÓZSI NÉNI LEVELE
Vannak hosszú és rövid farsangok, ez az idei nagyon rövid volt, bő egy hét múlva, kedden már véget is ér. Valamikor azt tartották, hogy a hosszú farsangon a szép és a gazdag lányok mentek férjhez, mert volt idejük a legényeknek válogatni. Ha rövid volt a farsang, akkor csak elkapták a lányt, meg sem nézték, vitték. Jól gondolják hát meg a lányok a férjhezmenetelt ez idén! No, de mikor is megy férjhez a lány? Hát, amikor viszik. És régen nem ám az ilyen vékony, sovány lányok voltak a kapósak, mint manapság. Akkor az erős, jó növésű volt a kelendő, mert azt tartották, hogy az bír sokat dolgozni és gyereket szülni is sokat.
Édesapám jó humorú ember volt, ő szokta mondani, hogy -szép a kislány ideig, huszonkét esztendeig, de ha azt meghaladja, legényeknek bolondja-. Meg azt is mondta, hogy,- a lányra kétszer tíz szépen níz, de a harmadik tíz rútul níz.
Abban az időben aztán tudtak ám az emberek a farsangon mulatni! Kezdték vasárnap délután, és tartott még hétfőn, kedden is. Kedd volt a farsangfarka, éjfélkor be kellett fejezni a mulatozást, mert hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjt. De az utána következő csütörtököt még zabáló-csütörtöknek nevezték, mert akkor ették, vagyis zabálták fel a megmaradt húst, sonkát, kolbászt, farsangi fánkot.
Czaffik Rozália
Hozzászólás zárolva.