Halálos! Joshi tegnap hóhért akasztott!
A „Mi leszel, ha nagy leszel?” sorsdöntő kérdésre ma már bizonyára egy gyerek sem vágná rá: hóhér lennék, édesapám. Amúgy meg tegnap fel is akasztották az utolsót, – Joshinál.
Amióta eltörölték a halálbüntetést, már nem képeznek új ítéletvégrehajtókat. Aki meg még ősidőkből megmaradt élő „példány", azt faggatják, és számon kérik. Egy lelkiző „siralomházban".
Például arról, hogy bűnösnek érzi-e magát, amiért gyilkosokat segített kötelességből a másvilágra? Gyötrik-e rémálmok és van-e egy életre szóló lelkiismeret furdalása? Szégyelli-e, hogy ezt az „igazságosztó" szakmát választotta? Vajon pénzért, kíváncsiságból vagy netán bosszúvágyból tette? És van-e különbség a gyilkos és a hóhér között, ha amúgy mindegyik életet vesz el… – feszegette tegnap Joshi, a barat .
Kiderült, hogy a hóhér, ha nem is kő,- de kemény szívű ember. Úgy érzi igazságot osztott, amikor akasztott. Mindezt hosszas gyakorlás után, összehangolt munkával, fájdalom mentesen, – pillanatok alatt és maximális tudása szerint. Stresszelt a legelsőnél, de még ma is fülében csengenek a legutolsó „kliens"végszavai.
A műsorban át is adta, amikor szembesítették a hátrahagyott testvérrel.Rátámadtak, mint egy gyilkosra. Hárított és védekezett. Pedig nem ő volt, aki vadászkéssel és hidegvérrel megölte a feleségét és a gyermekét. Nem neki lenne szégyenkeznivalója.
Tegnap mégis őt akasztották,…még ha képletesen is, konklúzió nélkül.
Ám a műsor alatt futó hozzászólásokból kiderült, azért mégis csak lenne utánpótlása a szakmának…
Hozzászólás zárolva.