Te sem tudnál élni nélküle!

"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." – írja Saint-Exupéry.

Szemeim előtt a Gangeszben fürdő emberek jelennek meg, kik a folyó vizébe mártóznak, hogy megtisztuljanak. Egyiptomban a Nílust, Indiában a Gangeszt szent folyóként tisztelik, melyeket régóta az élet és a termékenység mellett a megtisztulással hoznak összefüggésbe.

Bár a Gangesz folyó erősen szennyezett, a hinduk mégis a Föld legszentebb vizének tartják, amelynek akár egyetlen cseppje is képes a hívő zarándokok lelkét földi bűneiktől megtisztítani, és így haláluk után megszabadulnak az örökös újjászületés gyötrelmétől…

A hinduk szemében a Gangesz testesíti meg Gangát, a megtisztulás istennőjét. Minden évben tömérdek zarándok, köztük sok beteg és haldokló, teszi meg a hosszú, fárasztó utat a Gangeszig abban a reményben, hogy ha isznak a vizéből, és megmerítkeznek benne, megszabadulnak bűneiktől…

A folyó lelket tisztító hatásába vetett hit vizének hűsítő erejéből fakad. Számos hindu szokás alapul azon a meggyőződésen, hogy az erő azonos a hővel, és ha az erő gonosz, vízzel lehűtve hatását veszti. Hisznek abban is, hogy ha a folyó partján hamvasztják el testüket és hamvaikat a vizébe szórják, nem kell többé újjászületniük, lelkük végre a Paradicsomba, vagyis a nirvánába juthat. (Uzonyi Zsolt Gangeszről szóló írása alapján)

A víz a bűntől való megszabadulást, de a szenvedéstől való megmenekülést, a megbocsátást is jelképezi.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba – szoktuk mondani. Teremtsünk tiszta helyzetet, mondjuk el az igazságot – erről szól e szólás. Óriási jelentősége van ennek a gesztusnak, hiszen az ember konfliktusban, zavaros helyzetben nem érzi jól magát.

Szabadulni szeretnénk a bűneinktől is, s tudjuk, hogy a víz képes arra, hogy ezeket elmossa, mert a víz tisztító hatalom.