Tudja, hova dugja! – avagy jön a dugódíj

Zöld zónát szeretnének kialakítani Budapesten, hallom a múlt héten. Ez nem az a hír, miszerint a kerékpárosok dugódíjra kárhoztatnák az autósokat, mert azzal nincs is baj. Röhej, hogy már nem lehet úgy sétálni a belvárosban, hogy az ember ne fulladjon meg – rakja csak le mindenki a kocsit, és gyalogoljon húsz percet a fagyizóig, ne pedig a bejáratában álljon meg az autóval. Ez vonatkozik egyébként rám is.

A baj azzal az ötlettel van, mely szerint a környezetet leginkább szennyező autókat tiltanák ki. Ezt támogatja a szakminiszter, Demszky Gábor és Fodor Gábor, és mindenki, aki nagy autóval jár ebben a szerencsétlen városban.

Nekem ebből csak az jött le, hogy most megint jól megszívatják azokat, akiket amúgy még az ág is húz. Mint korában említettem, nekem egy tizenkét éves autóm van. Nem a legmodernebb konstrukció, nem állítom, hogy csakis vízgőz jön a kipufogón, de azért nem egy szörnyeteg. Ha viszont egy Trabant, Wartburg, régi Lada mögé kerülök, mindig az az érzésem, nem ártana feltenni a gázálarcot. Azt hiszem, lassan beszerzek egy olyan maszkot, amiben Japánban is járnak az emberek.

Na most, akinek Trabantja, Wartburgja, Ladája van, az valószínűleg nem a világ leggazdagabb embere, cserébe szennyezi a környezet, úgyhogy a tervek szerint menjen gyalog a belvárosba. Vagy jobb, ha be sem megy, a büdösekre a belváros nem kíváncsi.

Bemehet viszont az a városi terepjáró, ami alaphangon huszonöt litert fogyaszt, az ára pedig legalább huszonöt millió. De nem szennyezi a környezetet. Annyira.

Én ezt komolyan nem értem. Egy szabály, ami nem vonatkozik egyformán mindenkire? Akkor maradjon kint mindenki: a Wartburgos, a terepjárós, meg én is. Esetleg élvezzen az egy kis előnyt, aki valóban akar is tenni valamit, és ha már lemondani nem bír a fene nagy kényelméről – ahogy ugye én se -, legalább hibridet vesz, ha már pénze van. Az legalább csak öt liter fogyaszt, és úgy tesz, mintha védené a környezetet.