4 egészséges jó tanács rosszevő gyerekekhez!

Néhány gyakori, az egészséges táplálkozással kapcsolatos kérdést veszünk sorra dr. Hidvégi Edit gyermek-gasztroenterológussal, a Budai Allergiaközpont orvosával.

Probléma, ha egy 7 éves gyerek nem eszik húst? Mit tehetünk, mivel pótolhatjuk a vitaminokat, ásványi anyagokat, mire kellene figyelni, hogy a gyerek egészséges, jól fejlődő legyen?
Az egészséges, változatos étrend fontos a gyermek fejlődésének szempontjából, ezért fontos lenne – ha nem is nagyobb mennyiségben – húst tartalmazó fogások beiktatása a gyermek étrendjébe. A kapható felvágottak íze, összetétele különböző, érdemes több fajtát is kipróbálni, talán valamelyik elnyeri a gyermek tetszését. Nem feltétlenül kell azonban erőltetnünk. Egészségesebb, változatosabb fogásokat – zöldséges, zöldfűszeres ízesítéssel – mi magunk is készíthetünk otthon, friss hús felhasználásával. Ha a gyermek továbbra is elutasítja a húst tartalmazó ételeket, a szükséges fehérje pótlását fokozott tej-, tojás-, esetleg szójafogyasztással fedezhetjük.

A teljes kiőrlésű termékek 3 éves gyermeknek is biztonsággal adhatók? Nem lehet, hogy az ő gyomruk még könnyebben megemészti az egyszerű, fehér lisztből készült termékeket?
A gyermekeknek, mint mindenkinek, szükségük van rosttartalmú anyagokra is. A rosttartalmú ételek fogyasztása fontos szerepet játszik az egészséges bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében. Tehát akár már a 3–5 évesek is kaphatnak teljes kiőrlésű termékeket, csak arra kell vigyázni, hogy ebbe belekerülhet a búza külső részén található szennyeződés, fertőzés is, ezért fontos, hogy mindig ellenőrzött, jó minőségű terméket válasszunk.

Mit tegyünk, ha egy 4 éves gyermek szinte semmilyen tejterméket nem hajlandó megenni?
Ebben az életkorban a gyerekek hajlamosak bizonyos ételeket elutasítani, másokat pedig előnyben részesíteni. A nagy kedvenceket pedig akár napokon, heteken át is fogyasztják, majd idővel színesedik a menü, más ételek is bekerülnek az étrendbe. Mivel a tejtermékek fontos kalciumforrást jelentenek, ezek pótlásáról egy ideig más módon kell gondoskodnunk. A kalciumhiány természetes pótlására alkalmasak az olajos magvak, a mák, a téliszalámi. Pezsgőtabletta formájában is kapható kalcium, amit feloldva meg lehet itatni a gyermekkel. Ennek adagolását azonban feltétlenül orvossal kell megbeszélni. Ha ez az időszak elhúzódik, érdemes utánajárnunk, miért kerüli a gyermek épp a tejtermékeket. Előfordulhat, hogy a kakaó fogyasztását követően korábban hasfájást tapasztalt, vagy egyéb tejes ételektől hasmenés, hányás jelentkezett. Ezek a tünetek tejcukor-érzékenységre, más néven laktóz-intoleranciára utalhatnak, ami H2 kilégzési teszttel igazolható. Ha bebizonyosodik a laktóz-intolerancia, a későbbiekben a natúr sajt és túró rendszerint panaszmentesen fogyasztható, de pontos diétás tanácsokat gasztroenterológus orvos vagy dietetikus adhat.

Gyermekeknek naponta mennyi és milyen gyümölcs fogyasztása javasolt?
A legtöbb friss, hazai idénygyümölcs vitamintartalma magas. Ezekből érdemes naponta több alkalommal is fogyasztani. A piros színű gyümölcsökben olyan antioxidánsok is vannak, amelyek különösen előnyösek a szervezet számára. A sárga-narancssárga gyümölcsök, zöldségek nagyobb mennyiségű A-vitamint tartalmaznak. Legkönnyebben emészthető gyümölcseink az eper – de fogyasztása az arra érzékenyeknél allergiát okozhat –, a cseresznye – itt puffadás jelentkezhet –, a meggy, a narancs, a citrom – refluxos betegeknek nem javasolt, mivel savanyú –, a sárgabarack és szilva. Az alma és a körte főzve jobban emészthető. A kiegyensúlyozott táplálkozás elvét követve érdemes „színesen”, azaz minden fajtából fogyasztanunk, szezonnak megfelelően. Fontos, hogy a gyümölcsöket mindig két étkezés között vagy étkezés előtt fogyasszuk, ellenkező esetben nem hasznosulnak kellőképpen a szervezetben, és kellemetlen erjedéses folyamatokat indíthatnak el. (Forrás: www.allergiakozpont.hu)