A békés tüntetésből véres megtorlás lett!

Hivatalosan, először ugyanis nem a fővárosban, hanem Debrecenben hullott a vér 23-án, ahol szintén a diákok tüntettek. Budapesten délután háromkor kezdődtek az események, amikor a Magyar Írók Szövetségének elnöke felolvasta a 16 pontot a Bem-szobornál, amelynek első pontja a szovjet csapatok kivonulását követelte. Az 50 ezres tömeg innen a Parlament elé vonult. Este hat felé már körülbelül 200 ezer ember lehetett az utcán, kilencig demonstráltak, mikor Nagy Imre megtartotta reformokat ígérő beszédét, és arra kérte az összegyűlteket, térjenek haza.

Gerő Ernő eközben már szervezte a katonai erőket, a Kossuth Rádióban sovinisztának, nacionalistának és antiszemitának nevezte a tüntetést. A Dózsa György úton este fél tíz körül döntötték le a Sztálin-szobrot.

Mivel Nagy Imre beszéde nem nyugtatta meg a tömeget, Gerő Ernőé viszont fellázította, a Bródy Sándor utcába vonultak a rádióhoz. Mivel a 16 pontot az ígértek ellenére sem olvashatták be, betörtek az épületbe, elszabadultak az indulatok. Az embereket a Múzeum körút felé próbálták szorítani, az ostromban a katonák a levegőbe lőttek, amit az épületben lévő ÁVH-s egységek támadásnak értelmeztek, és a tömegbe lőttek. Egyre több katona állt a tüntetők oldalára, a feltört budapesti raktárakból fegyvereket osztottak. Két óra múlva újra kezdődött a lövöldözés, a fegyveres felkelés kitört.

A következő napokban sikerült a kormányt megbuktatni, a szovjet csapatok visszavonultak, a többpártrendszert visszaállították. Bár november első napjaiban megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunióval, a politikai vezetés meggondolta magát, és november 4-én hadüzenet nélkül megtámadták Magyarországot. A túlerővel nem bírtak a felkelők, a szabadságharc elbukott.

2652 magyar és 669 szovjet állampolgár esett el. 19 226 magyar és 1540 szovjet sebesültet tartottak nyilván. Körülbelül negyedmillió magyar hagyta el az országot.

A következő év elején a forradalom résztvevőit elkezdték bebörtönözni, sokukat kivégezték. Évtizedeken keretül ellenforradalomnak nevezték az 56-os eseményeket, 1989 óta nemzeti ünnep október 23-a.