A hetven lesz az új ötven?
Szülei jobb anyagi körülmények között éltek – így vélekedik minden második ember az egyik nagy biztosító társaság megbízásából végzett felmérés szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: az elköltözés, a házasság, a gyerekvállalás. Mivel a megnövekedett élethosszal párhuzamosan kitolódik a nyugdíjkorhatár is, ezért a tisztes, munkamentes időskor megteremtése egyre inkább az öngondoskodáson múlik. Jó hír, a fiatalabb generáció a felmenőinél jobban áll a hosszú távú pénzügyi öngondoskodás terén.
Az idős kort is aktívan töltenénk
Szvetelszky Zsuzsa társadalomkutató úgy véli, az évtizedekig érvényes „majd csak lesz valahogy” mentalitás kiveszőben van.
– A mai fiatalok és középkorúak tudják, megtapasztalták, hogy a nagy társadalmi rendszerek által a szüleiknek, idősebbeknek biztosított automatikus juttatásokból a generációjuknak már nem jut. –
A fiatalok a rugalmas tervezésben hisznek, tudván, hogy elsősorban magukra számíthatnak. Nem gondolják, hogy a nyugdíjjal véget érne az aktív életük, minőségi, tevékeny idős korról álmodoznak: felfogásuk szerint a hetvenesek lehetnek az új ötvenesek – állítja a társadalomkutató, aki szerint nagyon hosszú távon akár a hetven lehet az új ötven.
A szülőknek könnyebb volt?
Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett országos, reprezentatív kutatás eredményei is alátámasztják a társadalomkutató állítását.
A kutatás rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: míg a szülők generációja átlagosan 22 évesen kötött házasságot, ezt ma a fiatalok körülbelül 28 éves korban teszik. A gyermekvállalás 23-ról 26 éves korra halasztódott, és 2-3 évvel később fejezik be tanulmányaikat, illetve költöznek el otthonról a fiatalok. Az önmegvalósítás és a jövőről való anyagi gondoskodás egyre fontosabbá válik, miközben a családalapítás időpontja fokozatosan kitolódik.
Ezzel lehet összefüggésben az is, hogy az emberek majdnem fele, 49%-a úgy érzi, hogy szülei jobb anyagi helyzetben voltak nála, mikor annyi évesek voltak, mint most ők. A megkérdezettek negyede szerint a szülők hasonló, 28%-a szerint viszont rosszabb anyagi körülmények között álltak helyt adott életkorukban.
A fiatalok többsége megfelelő tartalékot akar felhalmozni
A Groupama Biztosító kutatása szerint az öngondoskodás fontosságának megítélésében hatalmas változás látható a mai huszonévesek és szüleik generációja között. A mai 18-29 éves korosztály 8-10 évvel korábban kezd el nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint ahogy szüleik generációja tette. Nemcsak a kényszer hajtja őket, hanem egyfajta optimizmus is: a fiatalok többsége szíve szerint 58 évesen már nyugdíjba menne, és ehhez megfelelő tartalékot akar felhalmozni.
– A mai „Z” generáció, azaz az 1990-es évek végén, vagy azután születtek elképzelése szerint az idősebbeknek egyre több lehetőségük lesz fiatalosan élni, és aki időben megkezdi az öngondoskodást, annak nagyobb lehetősége van arra, hogy fiatalsága nyugdíjas korban se érjen véget – mondja Szvetelszky Zsuzsa.
Hozzászólás zárolva.