A hiperaktívitás egy téves elképzelés?
A hiperaktivitás jelenség, abban az értelemben, ahogy manapság használjuk, egy téves elképzelés terméke, amelyet 1957-ben írtak le először betegségként. Természetesen előtte is létezett a hiperaktív viselkedésforma, csak ezt egész egyszerűen nem tartották kórosnak.
Dr. Matthew Smith szerint nemcsak, hogy rossz az elképzelés, de káros is, mind a gyerekek, mind a szüleik és orvosaik számára.
A hiperaktivitási rendellenesség, más néven ADHD az egyik leggyakrabban diagnosztizált gyermekkori pszichiátriai kórkép manapság, – nyilatkozta Dr. Smith – amit legtöbbször Ritalinnal, vagy más gyógyszerrel kezelnek. Teszik ezt annak ellenére, hogy az ’50-es évek előtt ez a betegség tulajdonképpen nem is létezett."
A hiperaktivitás jelenség, abban az értelemben, ahogy manapság használjuk, egy téves elképzelés terméke, amelyet 1957-ben írtak le először betegségként. Természetesen előtte is létezett a hiperaktív viselkedésforma, csak ezt egész egyszerűen nem tartották kórosnak."
A legtöbb szakértő szerint a hiperaktivitás egy univerzális jelenség, amely olyan hatalmas történelmi személyiségeket is érintett, mint Mozart, vagy Einstein. Smith szerint azonban a hiperaktivitás az utóbbi ötven év szociális, kulturális, politikai és környezeti változásainak terméke.
"Amikor az 1957 előtti időkről beszélünk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni azokról, a szociális változásokról, amelyek lehetővé tették, hogy egy gyermeket hiperaktívnak tartsanak a szülei, és hogy ezt az állapotát gyógyszerekkel próbálják meg kezeltetni."
Az 1950-es években az Egyesült Államokban jelentősen megváltozott az oktatási rendszer. Világos, hogy annál a gyereknél, aki naponta több órát focizhat, nem jelent problémát a hiperaktivitás. Ha ugyanennek a gyereknek napi hét-nyolc órát kell folyamatosan egy osztályteremben ülnie, ott már gondok adódhatnak."
"Meg kell vizsgálnunk hát közelebbről, azokat a szociális és történelmi változásokat, amelyek eredményeképpen a hiperaktivitás, mint fogalom, létre jöhetett, és ennek fényében kell eldöntenünk, valójában mely gyermekek szorulnak kezelésre, és melyek nem."
Hozzászólás zárolva.