„A jegenyék testvére, én” (3. rész)
„(…) én rabszolga, vágnivaló emberanyag vagyok, álmodozó állat, aki csak akkor él, ha eloltja este a lámpát s a bizonytalan, ködös, távoli, egyre távolodó jövőről szövi lázas, egyre színtelenebb álmát.”
Életfilozófiájának tömör és megrendítő megvallása: „(…) valahol egyszer majd az leszek,/ Aki akartam lenni. Egyelőre/ Elszenvedem az életet.” (Önarckép, 1933)
(Részletek: Pató Erika: A „meghívott halál” Juhász Gyula életében és költészetében című szakdolgozatából.)
Facebook hozzászólás
Hozzászólás zárolva.