A Kis Jégkorszak ehhez képest smafu!
Csak ki kell tekinteni az ablakon: megőrült az időjárásunk… De mennyire súlyos ez a felmelegedés a múlt század hőmérsékleti adatainak tükrében? Mi várható az egyes területeken?
Az üvegház-hatás kifejezés az utóbbi időben az ember létét fenyegető katasztrófa szinonimája lett. Ez azért némileg ferdítés, hiszen részben magának az üvegház-hatásnak köszönhetjük, hogy most itt virulhatunk a Föld felszínén.
Az üvegház-hatás nem más, mint az a természetes jelenség, hogy a légkörben előforduló vízgőz és széndioxid a Nap fényenergiáját átereszti, de a Föld felől a világűrbe visszasugárzó, távozó energia jó részét elnyeli. E nélkül -18 lenne bolygónkon az átlaghőmérséklet.
Problémát az jelent, hogy az ipari forradalom óta a széndioxid mennyisége a légkörben több, mint 30%-kal emelkedett. Az eredmény, hogy az 1850-ben mért átlagos hőmérséklet és a mai közt nagyobb az eltérés, mint amekkora hőmérsékletkülönbséget a Kis Jégkorszak jelentett!
A hőmérséklet ugyanis a Kis Jégkorszakban 0,65 fokkal csökkent, a klímaszakértők szerint pedig az ipari forradalom kezdete óta 1 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, sőt, ez az érték a század végére 1,4-5,8 fok is lehet!
Persze a Föld hőmérséklete természetes módon is változik, de hogy ami történik, azért mi magunk vagyunk a felelősek, azt nem volt könnyű elismerni. A téma kutatására 1988-ban létrehozott kormányközi szervezet, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) még 2001-ben is ilyen óvatosan fogalmazott: „az utóbbi 50 évben mért felmelegedés nagyrészt, úgy tűnik, az emberiség tevékenységének köszönhető”.
Hogy pontosan hol, milyen változások várhatók? Földünk legszárazabb területén, az Antarktiszon, melynek egyes pontjai 2 millió éve nem láttak csapadékot, most nő majd a csapadékmennyiség. A sarkköri régióval ellentétben viszont Közép-Amerika és Afrika sosem látott szárazsággal kell, hogy megbirkózzon. A megváltozott éghajlat pedig az embert ellenállóbb mezőgazdasági termelésre készteti, tehát a génmanipulált élelmiszerek aranykora jöhet el.
Úgy tűnik viszont, hogy ebben a században még elkerüljük a nyugat-antarktiszi jégtömb széttöredezését, leválását és olvadását, ami nem jelenti azt, hogy nem fog nőni a tengerszint magassága. Hogy mennyivel pontosan, illetve hogy a tornádók, viharok sűrűbbek lesznek-e majd, azzal kapcsolatban a kutatók véleménye igencsak megoszlik.
Hozzászólás zárolva.