A madárinfluenzáról valójában

Oszlassuk el a média keltette pánikot! A madárinfluenza állatbetegség. A magyar állatorvosi kar összefogásával létrehoztak egy a lakosság számára készített tájékoztató oldalt.

Az elmúlt időszak híradásai a madárinfluenzáról zengtek. Itt-ott elpusztult madarak, több ezer mesterségesen elpusztított egyed, s az ember veszélyeztetettsége jelent meg a médiában. Sajnálatos, hogy sokszor egymásnak ellentmondó és ezért a lakosság körében bizonytalanságot és pánikot keltő híradás jelent meg a madárinfluenzával kapcsolatban.

A média megint élt a pánikkeltés eszközével, sajnálatos módon nem engedték mikrofonhoz a téma igazi szakértőit, virológus-állatorvosokat. Valahogy az sem lett kihangsúlyozva, hogy a madárinfluenza állatbetegség, amelynek megelőzése és esetleges felszámolása elsősorban állategészségügyi feladat.

Az új weblap (www.madarinfluenza.bpallatorvos.hu) segítségével a szakemberek a bizonytalanság, az indokolatlan félelmek eloszlatásához, a tárgyszerű információk megszerzéséhez kívánnak hozzájárulni.

A honlap segítségével kigyűjtöttük a legfontosabb információkat:

„Madárinfluenza a különféle házi baromfi állományokban (elsősorban pulykákban, gyöngytyúkokban, tyúkokban, vízimadarakban) világszerte előfordulhat. Fertőzöttek lehetnek a vadon élő madárfajok, különösen a vízimadarak (vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak), amelyek többnyire a betegség tüneteitől mentesen is hordozhatják a vírust.

Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel stb. A fertőzést gyakran vadmadarak, főleg vándorló vízi szárnyasok és gázlómadarak, különösen gyakran vadkacsák közvetítik, elsősorban a bélsaruk útján. A vadon élő és a vándormadarak fertőzést terjesztő szerepét az is alátámasztja, hogy a szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan („iparszerű körülmények között”) tartott csirkeállományoké. A vándormadarak az influenzavírusokat akár kontinensek között is képesek terjeszteni.

Általánosságban kimondható, hogy a fertőzött állattartó telepek, udvarok zárlat alá vonása, a megbetegedett illetve fertőzött állatállományok hatósági rendelkezésre történő, állami kártalanítás melletti leöletése, az állati tetemek zárt láncú ártalmatlanná tétele, a ragályhordozó tárgyak megsemmisítése és a szigorú, több lépcsős fertőtlenítés elvégzése teremti meg a betegség felszámolásának lehetőségét.