„A mi cigánylányunk” képviseli Magyarországot az EU zsűri előtt
„A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen” kampány „Újságíró Díj 2006” pályázatának magyar zsűrije Hargitai Miklós „A mi cigánylányunk” című írását választotta meg a legjobb magyar pályaműnek. Hargitai Miklós egy cigány kislány örökbefogadó édesanyjával készített interjúján keresztül világít rá a legáltalánosabb előítéletekre és azok abszurditására.
„A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen.” kampány 2006-ban harmadik alkalommal hirdette meg az „Újságíró Díjat” az Európai Unió újságírói részére. A jelentkezők olyan 2006-ban publikált nyomtatott vagy online cikkekkel pályázhattak, amelyek a fajon vagy nemzetiségen, hiten vagy valláson, életkoron, fogyatékosságon, vagy szexuális orientáción alapuló diszkriminációval foglalkoztak.
A pályázatot beküldő újságírók közül először Magyarországon választotta ki a médiaszakemberekből és esélyegyenlőségi szakértőkből álló zsűri a legjobb hazai pályaművet. Tavaly először külön díjjal jutalmazták a legjobb fiatal újságírót is.
A magyar zsűri döntése alapján Hargitai Miklós „A mi cigánylányunk” írása képviseli majd hazánkat az EU zsűri előtt. Hargitai egy nem-cigány anyukával készített interjút, aki cigány kislányának örökbefogadása kapcsán szembesült testközelből a társadalomban élő cigányellenes előítéletekkel. A cikk, a személyes élményeken túl, alapos kutatómunka eredményeivel mutatja be, miként diszkriminálja a magyar örökbefogadási rendszer és az azt működtető társadalom a cigányokat.
„Olyan cikket kerestünk, amely minél szélesebb társadalmi réteg figyelmét hívja fel a sokszínűségre, valamint megnyeri a fiatalokat a megkülönböztetés elleni harc ügyének”- ismertette a zsűri munkáját Matkovich Ilona zsűritag, újságíró, az „Újságíró Díj 2005” magyar nyertese. „A mi cigánylányunk című írás elsősorban az érzelmekre hatott. El kell fogadnunk, hogy a diszkrimináció ellen akkor teszi az újságíró a legtöbbet, ha a száraz adatok és észérvek mellett az olvasó érzéseit is megnyeri.”
Hargitai Miklós 1993 óta a Népszabadság újságírója. Előtte egy külvárosi iskolában dolgozott képesítés nélküli nevelőként, majd a Mozgássérültek Pető András Nevelőintézetében (Pető Intézet), ahol konduktornak tanult. Mindkét munkahelyén sok alkalma nyílt a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozásra. Hargitai szerint ezeknél az embereknél a legfontosabb a nevelés és a szemléletformálás – mind az érintettek, mind pedig a környezet szempontjából. Ezt a megközelítésmódot vitte tovább újságírói munkájába is.
„Az örökbefogadás kérdésköre régóta foglalkoztat magánemberként is,” vezetett be műve hátterébe Hargitai Miklós. „Első gyermekünk megszületése előtt két éven át egy gyermekotthonban nevelkedő kisfiút patronáltunk, jelenleg pedig a vér szerinti gyermekünk mellett két örökbefogadott gyereket is nevelünk. Személyes tapasztalataink is vannak a témáról. Időközben számos örökbefogadó, illetve örökbefogadásra készülő szülővel ismerkedtünk meg, mások élményeivel és problémáival is szembesültünk.”
Hozzászólás zárolva.