Facebook hozzászólás
259

A nagyvárosi élet az egészségre ártalmas!

A nagyvárosi élet a számtalan előnye mellett hátrányokkal is jár, például egészségügyi szempontból. Az egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint a városok felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 60, valamint az energiafelhasználás és a hulladéktermelés 75 százalékáért. A környezetszennyezés pedig az ott élő embereknek is árt

A városlakók 92 százaléka él olyan környezetben, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja a WHO által előírt értékeket, a zajszennyezettség pedig az egyik legkomolyabb stressztényező számukra. Mivel világszerte növekszik a városlakók aránya – 2050-re várhatóan eléri a 70 százalékot –, a probléma egyre fontosabbá válik.

Egészséges magyarok
A Egészséges Városok mozgalom 1988-ban indult el, a magyar települések közül elsőként Pécs csatlakozott. Mára a hazai szövetség 22 tagot számlál Bajától Zalakarosig. Csatlakozásukkal a települések az egészség iránti elkötelezettségüket nyilvánítják ki. Ehhez adja a szervezet a belső pályázati rendszert, amellyel a városok megtanulják a máshol már sikerrel alkalmazott módszereket.

 A WHO Európai Egészséges Városok Mozgalom célja a városi élet egészségkárosító hatásainak kordában tartása, kezdve a zöldterületek növelésével egészen addig, hogy mindenki számára biztosítva legyen a szükséges testmozgás lehetősége. Ez hosszú távra szóló fejlesztési projekt, amelynek célja létrehozni azokat az eszközöket, speciális tudást és hálózatokat, amelyek segítségével a városok képesek lesznek elősegíteni az egészség megőrzését és a fenntartható fejlődést.

Az egészséges várospolitika nemcsak az egészség prioritásainak figyelembevételét jelenti a különböző területekre vonatkozó döntésekben, hanem a döntések „egészséges” meghozatalát is, például az érintettek bevonása révén. A jól működő városi egészségpolitika a település életének számos területére hatással van, így nagyban befolyásolhatja az egészségtudatos oktatás, a mozgásgazdag életmód, az egészséges táplálkozás és a környezeti ártalmak csökkentésének kérdését, valamint a városi lakosság egészségét is. Ez könnyen belátható, ha például a sportolási lehetőségek megteremtésére vagy a dohányzásra vonatkozó szabályozásra gondolunk. A példák kiemelése annyiban nem véletlenszerű, hogy Magyarországon a lakosság több mint 50 százaléka soha nem sportol – az EU-s átlag 39 százalék –, és minden harmadik felnőtt dohányzik.

Slow City
A Slow Movement, vagyis a lassúságmozgalom – bevett magyar neve sajnos máig nincsen – tagjai a felgyorsult világ és a mértéktelen globalizáció ellen tiltakoznak egész életvitelükkel. Ennek egyik eleme a „lassú városok” kialakítása is, melynek alapja a környezet kizsákmányolásának megszüntetése és a minőségi városi élettér megteremtése. Feltétel többek között az 50 ezer fő alatti népesség, a közlekedési terhelés mérséklése, a zöld területek arányának növelése és a helyi termelés támogatása. Mintául az olasz reneszánsz városok főtér köré épülő szerkezete szolgál. Eddig csaknem 120 város érdemelte ki a Slow City titulust, a svéd Falköepingtől a dél-koreai Wandón át az új-zélandi Matakanáig.

Az európai városok számára tehát fontos kihívás lakosaik egészségének és életminőségének a javítása, és legalább részben felelősek azoknak a máshol lakó embereknek az egészségéért is, akiknek életét befolyásolja a város jelenléte. Egy egészséges város érzékeny a lakosság változatos igényeire és elvárásaira, foglalkozik a bevándorlók igényeivel és a társadalmi kirekesztés kezelésével. Emellett nemcsak megfelelő egészségügyi és szociális ellátást nyújt lakosainak, hanem azok egészségügyi műveltségének növelésére is figyelmet fordít. Olyan feltételeket teremt, amelyek támogatják az egészséges életmódot, többek között egészséges közösségi színterek és dohányfüstmentes területek létrehozásával, az alkohol- és drogproblémák megoldásáért való határozott fellépéssel, az egészséges táplálkozás lehetővé tételével, az aktív élet elősegítésével, de az erőszak és a balesetek számának csökkentésével is. Emellett egészséges, a rekreációt és jóllétet, a társadalmi kapcsolatokat támogató benne az épített környezet, jellemzi a hozzáférhetőség és a mobilitás, a büszkeség és a kulturális identitás, ezáltal kreatív és élhető környezetet jelent.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!