A nyáladtól indulok be…
A tudósok, akik kezdik megérteni a csók biokémiáját, azt állítják, hogy a nyál növeli a szexuális vágyat. Egy tanulmány azt is felfedte, hogy a nők 66 %-a, a férfiaknak pedig 59 %-a véli úgy, az első csók eldöntheti a párkapcsolat sorsát,
A csók tudományos hátterével foglalkozók kapcsolatot találtak a csók és a párválasztást befolyásoló hormonok között, hangzott el az Amerikai Tudományos Fejlesztésért Szövetség éves ülésén. Ezek a hormonok az egyik kulcstényezői a szaporodás sikerének, tehát van kapcsolat az evolúcióval és a gének átörökítésével.
"Bizonyíték van arra, hogy a nyálban tesztoszteron található." – mondta a Rutgers Egyetem antropológusa, Helen Fischer. A tesztoszterin pedig növeli a nemi vágyat. "Az is bizonyos, hogy a férfiak jobban szeretnek nyitott szájjal, nedvesen csókolózni. Ez arra utal, hogy önkéntelenül is igyekeznek a tesztoszteront átadni, hogy a nő vágya is növekedjen." – mondta Fischer.
A férfiak arra is felhasználhatnák a nyálcserét, hogy felmérjék a nők termékenységét és ösztrogén-ciklusát, de talán félnek attól, hogy a túl sok nyalakodással épp az ellenkező hatást érik el. Az emberi társadalmak 90 %-ban lelhető fel a csókolózás szokása Fisher szerint. A csimpánzok és bonobók is örömmel gyakorolják társaikkal. A rókák egymás arcát nyalogatják, a madarak összeérintik a csőrüket, az elefántok egymás szájába dugják az ormányukat. Maga Charles Darwin is úgy vélte, hogy a csókolózás egy természetes ösztön.
Egy tanulmány felfedte, hogy a nők 66 %-a, a férfiaknak pedig 59 %-a véli úgy, az első csók eldöntheti a párkapcsolat sorsát, mondta Fisher. Wendy Hill pszichológus a pennsylvaniai Lafayette Főiskoláról forró nyomon halad ezen kémiai rendszerek tekintetében. 2007-es tanulmányában csapatával együtt érdekes különbségeket fedezett fel azon szerelmespárok hormonszintjében, akik közül néhányan csókolóztak, mások kézen fogva zenét hallgattak 15 percen át egy szobában.
Donald Lateiner, az ohioi Wesleyan Egyetem történelem-latin nyelv és irodalom professzora megvizsgálta, hogy kik, mikor és miért csókolóztak az ókori Athén és Róma környékén. Munkájában kitért a romantikus, családtagok közötti és szociális csókra vonatkozó utalásokra a versekben, prózában, képzőművészetben. A csók viszonylag ritkán fordul elő az ókori Róma és Görögország művészetében. "Ez nem azt jelenti, hogy a szex nem jelenik meg sokszor, de nem utalnak annyiszor a csókra, ami egy kicsit azért más." – tette hozzá.
Hozzászólás zárolva.