A szerelem és a tavasz hírnöke
Az antik mítosz szerint az ibolya, azaz annak latin elnevezése, a viola az Io névből ered. A görög főisten Zeus állítólag annyira szeretett egy Io nevű ifjú szüzet, hogy féltvén őt felesége haragjától, inkább üszővé változtatta a lányt, amely ezután mindig egy ibolyamezőn legelészett. Emiatt évszázadokon át az ibolya a termékenység, elsősorban pedig a szerelem jelképe lett.
*Gyógytea: 1 kávéskanálnyi szárított virágot forrázzunk le egy csésze vízzel, és hagyjuk tíz percig ázni. Ebből naponta 3 csészényit fogyasszunk.
Ibolya a konyhakertben
Már az ókorban is használták az ibolyaesszenciát szerelmi bájitalok készítésére, és Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában is ebből készít szerelmi varázsitalt az egyik szereplő.
Ha a legényfogó fánkba nem is sütjük bele, attól még dekorációként számos édesség része lehet ez a kedves kis virág. Ezek közül a legérdekesebbek a következők: készíthetünk például ibolyaszirupot* a virág esszenciájából – ez egy francia találmány, de ugyanezt a szirupot felhasználják Amerikában ibolyás teasütemény és mályvacukor készítésére.
Az ibolyát sütemények, pudingok, jégkrémek, saláták díszítésére, illatosításra használhatjuk. A lehetőségek korlátlanok. A legötletesebb megoldások között találjuk a jégkockába, vagy egy egyszerű gyümölcstorta felső zselérétegébe zárt ibolyaszirmot dekorációként, esetleg a kandírozott ibolyaszirmot*, mely Sissi kedvenc desszertje volt és ma is kapható a bécsi Demel cukrászdában.
Angliában közkedvelt édesség az ibolyakrémmel* töltött étcsokoládé korong is, Franciaországban pedig az ibolyával ízesített likőr, a Creme Yvette. Nagyon fontos, hogy ha gyógykészítményekhez, vagy ételekhez használjuk az ibolyát, akkor csakis a megfelelő helyről gyűjtsük be. Erre kitűnő alkalmat szolgáltatnak az országosan szervezett gyógynövénytúrák, melyekre bárki jelentkezhet. A gyógynövénytúra a hagyományos gyógyításhoz használható növényekkel, és azok kíméletes gyűjtésével is megismerteti az érdeklődőket. A túra kényelmes, lassú séta sok-sok megállóval, bármilyen korosztálynak (http://www.gyogynovenyturak.hu/). Mivel az ibolyának épp most van szezonja (márciustól májusig), érdemes minél előbb jelentkezni.
*Szirup: öntsünk fél liter forrásban lévő vizet egy csésze frissen összetört virágra, majd letakarva hagyjuk 12 órán át ázni. Szűrjük és facsarjuk át egy ruhadarabon, majd adjunk hozzá 90 dkg cukrot és főzzük 1 óráig, míg szirupos nem lesz. Üvegedényben tároljuk.
*Kandírozott szirom: Egy tojásfehérjét felverünk, de nem keménnyé, csak míg habosodni kezd. Egy pillanatra belemártjuk a virágot, majd jól átforgatjuk porcukorban, hogy a cukor teljesen beborítsa. Egyenként tálcára tesszük a virágokat, és meleg helyen addig szárítjuk, amíg teljesen megszáradnak. Légkeveréses sütőben nagyon alacsony hőmérsékleten (60-70 fok) is megszáríthatjuk, de nagyon vigyázzunk, nehogy megégjen.
*Ibolyakrém: 1 liter tejszínből vegyünk 1 csészényit, és forraljuk fel 10 dkg cukorral és 1 csészényi friss ibolyaszirommal. 15 percig letakarva hagyjuk állni, majd szűrjük le és hűtsük ki. A maradék tejszínben keverjünk el 6 tojássárgáját kivilágosodásig, és tegyük hozzá apránként az ibolyás tejszínt. Tűz fölött keverjük sűrűre, majd levéve keverjünk hozzá 25 g feloldott langyos zselatint és 4 tojás előzőleg keményre vert habját. Hideg vízzel kiöblített poharakba töltsük, szirmokkal díszítve tálaljuk.
Hozzászólás zárolva.