A szex és a rák…

A projektet Dr. Emilee Gilbert, az egyetem Pszichológiai Tanszékének kutatója vezette. A kutatás során  131 rákos beteg hozzátartozója töltött ki kérdőíveket. Húsz ápolóval mélyinterjút is készítettek. A felmérésben részt vevők nyolcvan százaléka azt vallotta, hogy a rák hátrányosan hatott a partnerével való szexuális életre.

A választ adó negyvenhárom férfi nyolcvanhat százaléka mondta azt, hogy a betegség hatással volt a szexuális életére. A nőknél ez az arány hetvenhat százalék. Dr. Gilbert úgy véli, hogy a szexről és az intimitásról szóló beszélgetések hiánya – akár a partnerek között, akár egészségügyi szakemberekkel – komoly problémát jelent a rákos beteget gondozók számára.

‘Sok párnál a rákban szenvedő fél nem keresi az alkalmat, hogy a szexről beszéljen, az őt gondozó pedig általában nem akarja további stressznek kitenni párját azzal, hogy előhozakodik a témával.’ – mondta Dr. Gilbert. ‘A tanulmányban résztvevő idősebb párok közül néhányan úgy érzik, hogy a szex tabu téma a rákkal összefüggésben.’ – tette hozzá.

A fiatalabb női résztvevők között az is problémaként vetődött fel, hogy vállaljanak-e gyereket, a partnerük vajon ott lesz-e, hogy segítsen felnevelni a gyerekeket, vagy hogy teherbe tudnának-e egyáltalán esni.

A tanulmány szerint az, hogy az egészségügyi szakemberek nem beszélnek a párokkal a szexualitás és az intimitás kérdésköréről, a partnerüket gondozókban azt az érzést kelti, hogy hivatalos keretek között nem tudják megvitatni érzéseiket.

‘A hozzátartozók részben azért nem szívesen hozzák szóba a szex és az intimitás témakörét, mert úgy érzik, hogy az egészségügyi szakemberek részéről nem kaptak rá engedélyt. Emiatt néha mérgesek az egészségügyi dolgozókra és neheztelnek rájuk.’ – magyarázta Dr. Gilbert. ‘Sok esetben ha a szakemberek nem hozták fel a témát, ők is úgy érezték, hogy nem beszélhetnek róla. Ha mégis szóba került, legfeljebb csak érintették a témát, vagy nem a megfelelő időpontban hozták fel, például amikor először megállapították a betegséget.’