A táplálkozás és a meddőség kapcsolata
Talán meghökkentőnek tűnik a kérdés, mégis a termékenység nem pusztán hormonális szinten dől el, számos egyéb más dolog is befolyásolja. A testi, lelki tényezők mellett a nő és a férfi étkezése is döntő fontosságú abban, hogy szülőkké válhatnak-e, s ha igen, gyermekük milyen esélyekkel jön a világra.
A változatosság gyönyörködtet!
Természetesen a gyermeket tervező nőknek nem kell tápanyagtáblázattal a kezében és a fejében járnia az élelmiszerboltokat, piacokat, ha szeretne kiegyensúlyozottan étkezni. A másik hasznos tanács éppen ezért lehetne akár a következő: a változatosság gyönyörködtet.
„Értendő mind az élelmiszerek, nyersanyagok típusa, mind az elkészítési módját tekintve, de minden esetben a lehető legtermészetesebb irány felé közelítve. Ne hagyjunk ki egyetlen főbb táplálékcsoportot sem ezek közül: teljes kiőrlésű gabonafélék és –termékek, idény jellegű zöldségek, gyümölcsök, tej és tejtermékek (hacsak nem küzdünk tejfehérje-allergiával vagy tejcukor-érzékenységgel), tojás, sovány húsok, tengeri halak, olajos magvak, hidegen sajtolt növényi olajok. Megfigyelések szerint a túl aszketikus, vegán jellegű étkezés inkább rontja a termékenység esélyét, ezért ha eddig mellőztük az állati fehérjéket, pár hónappal a tervezett fogamzást megelőzően fokozatosan kezdjük visszaépíteni ezeket is” – magyarázza a dietetikus.
Persze ne a párizsit, szalámit, hurkát, hanem a jó minőségű húsokat, halakat, tojást, végül a tejet és tejtermékeket értve ezalatt…
A szénhidrát nem bűnös, de nem mindegy, melyiket választjuk!
Sajnos, egyre több esetben derül ki, hogy a meddőség hátterében egy bizonyos, PCOS nevű betegség áll. Napjainkban a policisztás petefészek szindróma (PCOS) a leggyakoribb női hormonrendszert érintő betegség. A fogamzóképes korban levő nők 5-10%-ánál, más adatok szerint 10-20%-ánál diagnosztizálható, nemhiába tekinthető ennek a korosztálynak a fő meddőségi okának.
A betegség rövid és hosszú távú szövődményekkel is társul, ezért időben történő felismerésének és megfelelő kezelésének nagy a jelentősége, mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. Ma már tudjuk, hogy a betegség kialakulására az öröklött genetikai hajlam mellett az életmód is hatással van. Ide tartozik a helytelen táplálkozás, így többek között az étkezések kihagyása, emellett egyszerre nagyobb mennyiségű étel fogyasztása, túlzott energia-bevitel, rostszegény táplálkozás, a zsírdús, telített zsírsavakban, egyszerű szénhidrátokban (cukor, finomliszt) gazdag ételek gyakori fogyasztása. A sor folytatható, mivel a mozgásszegény életmód, a túlsúly, elsősorban a hasi elhízás és a fokozott stressz is gyakran vezet PCOS-hoz.
„Kezelésének hatékony megvalósulásához elengedhetetlen a különböző szakterületek (endokrinológia, diabetológia, nőgyógyászat, háziorvostan, pszichológia, dietetika, gyógytornászat) szoros együttműködése. Ugyan a betegség véglegesen nem gyógyítható, azonban az inzulinérzékenység, a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében bevált hármas alapkezeléssel jól karbantartható, a tünetek visszaszoríthatók, a szövődmények megelőzhetők. A hármas kezelés fő elemei az irányított – azaz dietetikus segítségével összeállított – táplálkozás, a rendszeres testedzés és az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése. A gyógyszeres kezelés szükségességét az orvos feladata megállapítani, azonban, mivel a diéta az egészséges táplálkozás alapelvein nyugszik, mindenkinek javasolt, laboreredményektől és testtömegtől függetlenül. A PCOS-ban jellemző inzulinrezisztencia megállapítása esetén ajánlott diéta lényegében a minden egészséges ember számára, megelőző jelleggel javasolt, unásig ismert, mégsem követett, egészséges táplálkozással azonos” – mondja Schmidt Judit.
Hozzászólás zárolva.