Facebook hozzászólás
309

A vonzó hímek tudják, hogy okosan kell szórni a „magvaikat „

A vonzó hímek kevesebb spermiumot bocsátanak ki párzáskor, hogy minél több nősténnyel legyen esélyük az utódnemzésre – állítja egy az ejakulációs stratégiák fejlődését vizsgáló tanulmány. A Londoni Egyetem (UCL) és az Oxfordi Egyetem kutatóinak eredményei azt mutatják, hogy – ellentmondásos módon – a vonzó hímekkel folytatott párzás kevésbé lehet termékeny, mint az átlagos hímekkel. 

Az American Naturalist folyóiratban közzétett tanulmányban matematikai modellezéssel mutattak be több hím ejakulációs stratégiát, hogy kimutassák az egy párzásra eső optimális „spermamennyiséget”, valamint azt, milyen eltérések mutatkoznak ebben a párzási minta alapján. Korábbi vizsgálatokból kiderült, hogy az olyan állatokban, mint a kakas, vagy olyan halakban, mint a sarkvidéki szemling, a nőstényekhez való hozzáférés szempontjából előnyös helyzetű hímek alacsonyabb megtermékenyítő képességű ejakulátumot bocsátanak ki, mint az alacsonyabb rendű hímek.

Sam Tazzyman, a UCL CoMPLEX munkatársa így nyilatkozott: „Bizonyos fajták esetében a nőstények több különböző hímmel párosodnak. Mindegyik hím spermájának versengenie kell a többi hímével, ezt nevezzük spermaversenynek. Mivel a hímek véges forrásokat fordíthatnak a nemzésre, gondosan kiszámítják az egyes párzások alkalmával, hogy maximalizálják utódaik számát. Ha egy hím rengeteg forrást fordít egyetlen párzásra, több utódot nemz egy párzás során, de kevesebb párzásra lesz lehetősége. Ha viszont a hím kevesebb forrást fordít az egyes párzásokra, kevesebb utódot nemz párzásonként, ugyanakkor összesen több párzásra lesz lehetősége. Egyfajta kompromisszum születik tehát a párzások száma és a párzásonkénti sikeres nemzések között.”

„Az, hogy hogyan képes egy hím kialakítani ezt a kompromisszumot attól függ, milyen könnyen vonzza a nőstényeket. Minél vonzóbb egy hím, annál több nőstény akar vele párosodni, ami csökkenti számára az egyes párosodások értékét. Ez azt jelenti, hogy az az optimális számára, ha kevesebb spermát bocsát ki párosodásonként. Bár ez csökkenti az egy párosodásra eső termékenységet, összességében maximalizálja az általa nemzett utódok számát. A kevésbé vonzó hímeknek kevesebb párosodásra van alkalmuk, de ezeket nagyobb becsben tartják, és szerény lehetőségüket a több sperma kibocsátásával maximálisan kihasználják. Ez pedig ahhoz a meglehetősen ellentmondásos előjelzésre enged következtetni, hogy a vonzó hímekkel történő párosodás kevésbé termékeny, mint a nem vonzó hím egyedekkel.”

„Egyelőre kevés jó példa áll rendelkezésünkre ezzel a folyamattal kapcsolatban a természetben, mivel általában azt feltételezték, hogy a vonzóbb vagy kedvezőbb adottságú hímek termékenyebbek. Az egyik lehetséges példát a csirkék esetében láthatjuk, melyek vadon különféle számú hímből és nőstényből álló csoportokban élnek. A nőstények több hímmel párosodnak, így a hímek spermaversenyre kényszerülnek. A hím vonzerejét azonban nagyrészt társadalmi helyzete határozza meg. A hierarchia magasabb fokán álló hímek könnyebben párosodhatnak a nőstényekkel, ugyanakkor kevesebb spermát adnak át nekik. Ezen kívül a domináns hím egyedek spermiumának motilitása is alacsonyabb, és alacsonyabb termékenységi hatékonysággal rendelkezik, mint az alárendelt madarak spermiuma. A tudósok mesterségesen meg tudják változtatni a „csípésrendet” (hierarchiát), de ha ez megtörténik, az új domináns hím spermiuma gyorsan veszít motilitásából, az alárendelt szerepbe süllyedt hímé pedig motilisabbá válik.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!