Adventi szorongások

Mi az oka annak, hogy a karácsony jelentése az idők során alig változott, habár társadalmunk nagyon is változóban van?

– A karácsony maihoz hasonló ünneplése egy évszázados hagyományból következik. A hagyomány mögött rejlő eredeti jelentés – Krisztus születése – nem változik, és így fennmaradtak az ünnep elemei is. Az elmúlt években viszont számos országban megváltozott a konkrét megvalósítás, mint például az ajándékozás növekvő jelentősége, vagy – a fiatalabb generációknál – a bulizás vagy a klubok látogatása a családi ünnepet követően. –

Miért kerülnek sokan nyomás alá a karácsonyt megelőző időszakban?

– Röviden összefoglalva akkor jelentkezik stressz, ha a személy az adott helyzetet akként értékeli, hogy az illető a vele szemben támasztott követelményekkel nem vagy esetleg nem fog tudni megbirkózni. A negatívan érzékelt stressz nem csupán egyfajta pszichológiai érzet, hanem fiziológiai reakciókkal is jár – mint például a szívverés emelkedése –, amelyek rövidtávon felkészítik a szervezetet a nehéz feladatokra, hosszabb távon ugyanakkor hátrányosak lehetnek az egészségre. A karácsonyt megelőző időszak a karácsonyi ünnepekre történő készülődés mellett gyakran egyéb követelményekkel is jár az év folyamán: sokakra vár munkaigényes éves zárás a munkahelyükön, feladatokat és projekteket kell lezárni. Mások további célokat állítanak fel maguknak a személyes mérlegük számára. Azoknak, akik karácsonykor vagy azt követően elutaznak, ezek megtervezésére is gondolniuk kell. Az év más időpontjaival összehasonlítva tehát a karácsonyt megelőző időszak gyakran különféle határidőktől terhes.

Mi az oka annak, hogy sokan magukat stresszelik karácsony előtt?

– Sokan igen komoly elvárásokat fogalmaznak meg a karácsonyi ünnepek kapcsán, és készek rá, hogy ennek megfelelően sokat fektessenek az előkészületekbe annak érdekében, hogy a nézetük szerint minden sikerüljön. Ezért nem meglepő a Nielsen által készített kutatás eredménye: a megkérdezettek kerek 45%-a éppen az előkészületeket jelöli meg a leginkább stresszes időszakként. Ebből ezenkívül néhány fordított összefüggésre is lehet következtetni: minél több pénzt vagy erőforrást fektetnek az előkészületekbe, annál magasabbak lesznek az elvárások. Ezek azonban általában nem csupán a siker formális aspektusaira vonatkoznak, mint például, hogy sikerüljön az étel, sikerüljön időben megvenni és becsomagolni az ajándékokat, vagy, hogy sikerüljön szép fenyőfát venni és azt szépen feldíszíteni – vagyis alapvetően a karácsonyi ünnep tervezhető elemeire. Az elvárások gyakran elvárt érzelmekre, mint például a boldogságra vonatkoznak.

És ebben rejlik az óriási probléma: a valódi érzelmeket nem lehet kikényszeríteni. Nem keletkeznek parancsszóra, épp ellenkezőleg, a kényszer az ellenkezőjét eredményezheti. Az érzelmek spontán maradnak, a legkomolyabb előkészületekkel sem lehet érzések keletkezését kikényszeríteni. Az évek során ráadásul nőnek a saját elképzelések és igények. Röviden összefoglalva tehát azt lehet mondani, hogy a stressz mindenesetre jelentősen ronthatja a jó közérzetet a karácsonyt megelőző időszakban. –

Hogyan lehet elérni, hogy az ember kevésbé helyezze magát nyomás alá és kevésbé stresszelje magát?

– A stresszérzet három aspektust figyelembe véve csökkenthető:

Az ember csökkenti az igényeket, azaz például a sikeres karácsonyi ünneppel kapcsolatos elvárásokat olyan mértékűre állítja be, amelyekkel reálisan meg tud birkózni. Vagyis: legyen egyszerű vacsora a tervezett három fogásos menü helyett. A feladatok elvégzésére rendelkezésre álló erőforrások javítása, azaz: növelni kell az előkészületekre fordítandó időkeretet (pl. szabadságot veszünk ki az előkészületek érdekében), vagy korábban hozzá kell fogni az előkészületekhez. A helyzet kezelése ugyanakkor az összes érintett társadalmi támogatásával megkönnyíthető, például azzal, hogy időben megbeszéljük a munkamegosztást. Ezáltal lehetséges volna, hogy a járulékosan szükséges munkát és időt, amelyet a Nielsen kutatása szerint az előkészületek mögött rögtön a második legnagyobb stressz-tényezőként említenek, könnyebbé tegyék, illetve felosszák.

A stresszkiváltó esemény saját értelmezésének megváltoztatása: melynek során az ember azt az esetet, hogy a követelményeket végül is nem fogja tudni teljesíteni, kihívásként értelmezi, hogy maga fölé nőhessen. A kutatás azt mutatja, hogy azok, akiknek ez utóbbi sikerül, nagyobb megterheléssel is megbirkóznak, mint mások. A felmérésben ennek megfelelően látható, hogy a „család kielégítése/nem szabad hibázni“ aspektus relatíve magas fontossággal bír az egyes országokban.

A teherként érzékelt követelmény esetében fontosnak, illetve az elégedettség tekintetében fordítottan érvényesnek tűnik az, vajon az ember a dologhoz a saját döntéseivel hozzájárulhat-e, és hogy a célokat, és ugyanakkor a folyamatokat illetően van-e lehetősége a beleszólásra. Tehermentesítő módon hathat tehát a karácsonyi ünnepre vonatkozóan, ha nem határoznak meg kívülről előírásokat, vagy csak kevés van belőlük. –

Mi az oka annak, hogy ilyen magasak a karácsonnyal kapcsolatos elvárásaink?

– Gyermekkorukban sokan szereznek igen jó tapasztalatokat a karácsonnyal kapcsolatban. Irodalmi művek, regények, költemények, valamint a filmek is általában pozitív élményeket és a karácsony idealizálását mutatják. Magunk is ismerjük ezt a „privát beszámolókból”: ritkán, és ha egyáltalán, akkor is csak nagyon bizalmas barátok esetében hallunk arról, ha egy karácsonyt nem szépként érzékeltek. Gyakran keletkezik tehát még az a benyomás is, hogy mindenki másnak mindig szép karácsonya van. Nem lehet tehát különösképpen csodálkozni, hogy a karácsonnyal kapcsolatos elvárások igen magasak.

Mi az oka annak, hogy sokan éppen karácsonykor követik a hagyományokat és a szokásokat, habár tulajdonképpen szívesebben ünnepelnének másként?

– „Másként ünnepelni“ ebben a kutatásban sok ember számára azt jelenti, hogy valami rendkívülit, ugyanakkor mindazonáltal valami „különöset“ csináljon, mint például, hogy elutazzon egy különleges helyre vagy nyaralni menjen.

És egy új hely, új környezet valóban alkalmas feltétel ahhoz, hogy változtassunk a megszokott dolgokon vagy a hagyományokon. Alkalmasint ezt nem mindenki engedheti meg magának. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a változtatás iránti vágy gyakran mégsem valósítható meg. Ugyanakkor bizonyos szerepet játszhat a társadalmi nyomás, illetve az olyanokkal szembeni felelősség is, akik nem akarnak, vagy nem tudnak elutazni. –