„Ahogy múlik, úgy nő az élet”

 A hátralévő véges időt áthatja a fiatalság nosztalgikus élménye, a megszerzett tudás átadása motivál, s igyekszünk a fiatalabb generációkat tanítani, hasznukra lenni.

Így ősszel, a vénasszonyok nyarán és az idősek világnapjához (október 1.) közeledve tekintsünk be az idősek világába, hiszen nem esik elég szó róluk. Sokszor a megérdemelt tiszteletet sem adjuk meg az öregeknek. A nagycsaládok felbomlásával az unokák és a nagyszülők eltávolodtak egymástól. A gyerekektől távol – mind fizikailag, mind mentálisan – marad a betegség és sokszor a magány. Vannak olyan nyugdíjasok is, akik jó egészségnek örvendenek, utaznak, pihennek, élvezik az életet, pótolják, ami a munkás életszakaszban kimaradt az életükből.

Szociológiai értelemben sem egységes az idősek társadalma. Az időskorúakat sokszor úgy definiálják, mint egy bizonyos korhatár, 60 vagy 65 év felettieket, máskor a nyugdíjkorhatár fölötti népességet tekintik idősnek. Magyarország népességének közel 20 százaléka (tehát lényegében minden ötödik polgára) -2000-es adatok szerint- 60 éves és idősebb. A demográfiai előrejelzések szerint huszonöt év múlva arányuk akár 30 százalék fölé is emelkedhet.

Meg kell különböztetni a „fiatal öregeket”, akik általában már nyugdíjasok, de aktivitásuk alig csökkent. A 70 vagy 75 évnél idősebbeket szokták „idős öregeknek” nevezni. Aktivitásuk erősen lecsökkent, mely az egészségi állapottal függ össze. A közel 2 millió főnyi időskorú népesség döntő többsége (csaknem 88 százaléka) 60-79 éves; kereken 246 ezer a 80 évesek és idősebbek létszáma.

Egy kis statisztika

-1901-ben a lakosság létszáma 6854415 fő, a 60 év felettiek száma: 514080 fő

-1949-ben a lakosság létszáma 9204799 fő, a 60 év felettiek száma: 1073052 fő

-2001-ben a lakosság létszáma 10200298 fő, a 60 év felettiek száma: 2079224 fő

-2050-ben a lakosság létszáma 8932788 fő, a 60 év felettiek száma: 2859591 fő