„Ahogy múlik, úgy nő az élet”

(Forrás: Demográfiai Évkönyv, 2001.)

A férfiak és a nők eltérő halandóságából adódóan a 60-79 évesek között még közel 40 százalék a férfiak aránya (az össznépességből még 45 százalék), a 80 éves és idősebb népességben már csak 30 százalék; a 27 ezer 90 éves és annál is idősebbek között már nem éri el a 25 százalékot.

Az idős emberek egyedüllétére vonatkozóan nincsenek pontos adatok. Az 1996. évi mikrocenzus több mint 1 millió egyszemélyes háztartást regisztrált, másfelől 616 ezer olyan háztartást, amelyben csak öregkorú személy (vagy személyek) élt.

A népesség öregedő korstruktúrája szükségesé teszi az időskorúak szociális ellátását szolgáló intézményrendszer kiépítettségét és magas színvonalát. A nappali ellátást nyújtó intézményrendszer hazánkban jól kiépítettnek mondható; naponta több mint 97 ezer öreg részesül szociális étkeztetésben (az átlagot meghaladó mértékben a kistelepüléseken), 40 ezer fő pedig házi segítségnyújtásban. Mintegy 40 ezer fő veszi igénybe az 1300 idősek klubja szolgáltatásait, ahol közel 3600 gondozó törődik velük. Egyértelműen kevés az időskorúak számára létesített otthon, gondozóház, amelyekben jelenleg 38 ezer idős ember él, de a beutaltak közül több mint 9500-an várnak elhelyezésre, közülük 4200-an egy éve, vagy annál is hosszabb ideje. (Forrás: http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afbq&url=/eletestudomany/archiv/2000/0043/adat/adat.html)

Nagyszüleimet korán elveszítettem, így nem tudom, milyen az unoka-nagyszülő viszony. Csak most édesanyámon és kis unokahúgomon látom, hogy milyen is a két generáció kapcsolata. A kicsi tanul az idősebbtől, a nagyi meg feltöltődik kis unokája életerejétől, vidámságától, gyermeki játékosságától, a világ megismerésére fókuszáló kíváncsiságától. Mert így szép, szeretve, egymást tisztelve, a másikon segítve élni