Aki belefulladt a gyönyörbe…

Máj. 1.

Azt hiszem, az én szomorú és reménytelen életembe ragyogó sugár szökött be. Ma egy nővel ismerkedtem meg – mély, rejtelmes szemek, csodálatos száj, valami valószerűtlen termet. Azt hiszem, szerelmes vagyok.

Máj. 5.

Sokat sétálok most kint a ligetben, ülök a fűbe, virágot szedek és szívom az illatokat. Egy különös és meglepő dolgot gondoltam, azt gondoltam, hogy a nő, az egy olyan, mint egy virág. Hogy van az, hogy ezt önök még nem vették észre? A szerelem az élet illatos virága, mely mint egy kifeslett bimbó.

Jún. 1.

Beszéltem vele. Szeret, szeret! Mámoros vagyok és őrült, ő olyan, mint egy virág – a kezét csókoltam meg, és a kezének olyan szaga volt, esküszöm, olyan szaga volt, mint egy gyöngy­virágnak. Egy harmatos, illatos gyöngyvirágot szeretek.

Júl. 4.

Megcsókoltam. A száját csókoltam meg: azt hittem, elmúlok és meghalok, és gyönyörbe fúlok azonnal: olyan érzésem volt, mintha egy virágot törnék szét – ő olyan illatos és rettenetes. Nem is értem, durva és földies kezeimmel, hogy merek hozzányúlni ehhez a túlfinomult lélekhez. Ez tegnap történt, ma ismét láttam őt, egy idősebb tisztes férfival ment, mint később hallottam tőle, idősebb barátja, kit sokra becsül. Én is becsülöm a derék, komoly férfiút. Az élet csodálatosan szép.

Aug. 23.

Nem tudok jól írni, reszketnek a kezeim.

Szept. 8.

Olyan szép színes mostanában a testem: a lábam egészen kék, a mellem tele van piros és fekete foltokkal, a fejem artisztikusan alakult, tudniillik mert már az építőművészetben sem szeretik a szimmetriát.

Szept. 11.

De furcsa, ma egészen megpuhult a bal kezem.

Szept. 30.

De furcsa, ma megrepedt a jobb lábam.

Okt. 6.

Jaj de furcsa, ma leesett a bal kezem, ami múltkor olyan puha lett.

Okt. 31.