Az alattomos tüdőrák
A tüdőrák a tüdőben növekvő rosszindulatú (rákos) daganat. A rák a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben alakul ki. A tüdőrák fő típusai a kissejtes és a nem kissejtes tüdődaganat. Az elnevezések a daganatot felépítő sejtek mikroszkópos megjelenését tükrözik. Az elkülönítés fontos, mert elsősorban ez határozza meg a további kezelési lehetőségeket.
A tüdődaganat világszerte évente 1,3 millió ember haláláért felelős. Hazánkban a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, 2007-ben 10404 új esetet regisztráltak, a tüdőrák ugyanakkor a daganatos halálozásban is első helyen áll, sőt férfiak esetében a tüdőrák okozta halálozásban hazánk világelső.
A tüdőrák hajlamosító tényezői a dohányzás (a tüdőrákok 90%-ért felelős), a passzív dohányzás, valamint a környezeti tényezők: légszennyeződés, azbeszt, kristályos szilikátok, radon, aromás szénhidrátok, nehézfémek. A belélegzett káros anyagok először a tüdő öntisztító rendszerét, a csillószőrös hámsejteket pusztítják. A hámsejtekbe jutó rákkeltő anyagok megváltoztatják az örökítő anyag (DNS) szerkezetét. Ennek következtében a sejtek kontrollálatlan szaporodásnak indulnak, mely folyamat a sejtek rákos elfajulásának felel meg.
A tüdőrák alattomosan kialakuló megbetegedés. A korai stádium panaszmentes, az első intő jelek a rákos daganat fejlődése és gyógyíthatósága szempontjából sajnos általában már későn jelentkeznek. Korai stádiumban a betegek operálhatósága és gyógyulási esélyei sokkal jobbak. A tüdőrák legfontosabb tünetei a következők: nehézlégzés, vérköpés, krónikus köhögés, fogyás, fáradékonyság, visszatérő, nehezen gyógyuló tüdőgyulladás.
A tüdőrák diagnosztikája kapcsán többféle diagnosztikai eljárás létezik a betegség feltérképezése szempontjából:
• Képalkotó vizsgálatok: mellkasröntgennel kedvező elhelyezkedés esetén az 1 cm-es tüdőgóc már jól látható. A CT, MRI hasznos vizsgálat a tüdőben, mellkasban található és röntgennel nem kimutatható daganatok leképezésében. Segítségükkel kimutatható, ha a daganat a szervezet más részeire is ráterjedt.
• Hörgőtükrözés: A vizsgálat során egy üvegszáloptikás hajlékony csövet vezetnek le a légcsőn keresztül a hörgőkbe, így az orvos közvetlenül vizsgálhatja az elváltozást, segítségével mintavétel is végezhető.
• Patológiai vizsgálatok: A pontos diagnózis, a tumor szövettani típusának meghatározása a patológus feladata. A betegtől váladékot, sejt- vagy szövetmintát nyernek, melyet patológiai laboratóriumban vizsgálnak meg. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a minta tartalmaz-e daganatos sejtet, és ha igen, milyen típusút.
Hozzászólás zárolva.