Az álláskeresés legkínosabb kérdése: a fizetési igény

A jelentkezőben elbizonytalanodik, ha neki kell beáraznia munkáját: hova is pozícionálja magát? Ha túl magas összeget ad meg, esetleg el sem jut az interjúig, ha túl alacsonyat, meglehet, alábecsüli a saját lehetőségeit. Mi lehet a jó megoldás? A Profession.hu segít nekünk most ebben.

Nem a legolcsóbb kell, hanem a legjobb!

A közhiedelemmel ellentétben a leggyakrabban nem arról van szó, hogy a HR-osztály a legolcsóbb jelentkezőt szeretné megtalálni. Nekik az adott pozícióra legmegfelelőbb, ugyanakkor az általuk meghatározott költségkeretbe beleférő munkatársra van szükségük. Ezért kell látniuk kell előre, hogy az adott munkavállaló foglalkoztatása hosszú távon is megoldható-e; ahogyan az is információ számukra, hogy a jelentkezők összességében, átlagosan milyen bérigénnyel jelentkeznek egy adott pozícióra. Amikor a tökéletesnek látszó jelöltnek túl magas a bérigénye az adott vállalat számára, akkor egyszerűen felesleges végigvinni a kiválasztási folyamaton. Ugyanakkor, jellemzően van mozgástér a juttatási csomag kialakításában, vagyis az is elképzelhető, hogy több tapasztalattal vagy plusz nyelvtudással jobb ajánlatot kapunk ugyanarra az állásra, mint egy másik jelentkező – tehát egyáltalán nem kőbe vésett számokról van szó, akár némi alkudozásra is van lehetőségünk.

Konkrét számok helyett

Legjobb, ha első körben azt írjuk: a bérezés tekintetében rugalmasak vagyunk, megbeszélés szerint alakítható.
Ez már csak azért is egy jó megoldás, mert előre nem látjuk, pontosan mennyi is lesz a munkánk, időben, minőségben,  és később nagyon nehéz feljebb tornázni a fizetést, ha úgy érezzük, olcsón adtuk magunkat Minimumként ezért mindig olyan összeget adjunk meg, amiért már örömmel indulunk munkába.
De előfordulhat, hogy a home office, vagy a részmunkaidő lehetősége miatt vállalunk el egy állást; sőt, elképzelhető az is, hogy összegszerűen kevesebbet kapunk, mint reméltük, ám adnak egy autót, laptopot, telefont, amiért viszont már érdemes szerződni a céggel.