Az álmaid elárulják, ki lesz a párod! A barátod!
Soha nem hittem volna, hogy ez még így alakul egyszer. Pedig régóta fájt rá a fogam, hát persze, kinek ne kellene egy hihetetlenül jóképű, kedves és intelligens fiú? Hát nekem kellett.
Hát így sikerültszerelembe esnem az egyik barátomba. A félig közös múltunk örök játszótér marad: szeretjük szedegetni az emlékmorzsákat a másikról, magunkról, kettőnkről. És így visszanézve mintha nem is lenne annyira meglepő fordulat a kapcsolatunk: ugyanolyanok vagyunk… Sosem hittem abban, hogy az ellentétek vonzzák egymást, mindig valamilyen magamhoz hasonló embert kerestem. Most meg úgy érzem, hogy íme, itt van még egy kiadás belőlem, igaz, kisebb-nagyobb különbségekkel. És tudjátok, mi a legjobb? Hogy egyáltalán nem unom magam!
Hozzászólás zárolva.