Belejöttünk, mint kiskutya…
Élen járunk kutyatartásban – még az európai szinthez képest is. Ma Magyarországon az emberek 36 százaléka lakik kutyás háztartásban, és a jó hír, hogy nagyon szeretjük is őket: a magyarok 87 százaléka elvárja egy felelős gazditól, hogy családtagként tekintsen a kutyájára – derült ki az egyik legismertebb pénügyi intézmény országos, reprezentatív kutatásából, melyet a Kutyaszemmel elnevezésű új társadalmi felelősségvállalási programjának megalapozásához készített.
A magyar lakosság 36%-a tart otthon legalább egy kutyát, állapította meg a Kutyaszemmel program országos reprezentatív kutatása. Ez számokra levetítve azt jelenti, hogy majdnem 3 millió kutya él gazdival Magyarországon. 2017-ben a Statista közreadott egy kutatást az európai uniós országok kutyatartási szokásairól és a kutyák számáról. A nemzetközi statisztikából kiderült, hogy Románia áll a lista élén, ahol az ország lakosságának 46%-a tart otthon kutyát, és Ausztria kullog a sor végén, ahol csupán 12% az arány. Magyarország 33%-kal a lista elején foglal helyet.
A válaszokból az is kiderült, hogy a kutyás háztartások lényegesen gyakoribbak a községekben (49%), mint a városokban (33%), különösen Budapesten (22%). Ennek oka, hogy még mindig szívesebben tartanak az emberek inkább kertes házban kutyát. Mindemellett a megfelelő kutya kiválasztásával, és megfelelő gondoskodással egy lakásban tartott eb is teljes életet élhet, tehát nem a kertben tartás a legmeghatározóbb szempont kedvencünk számára, hanem például saját életkorunk, életmódunk és mindennapi szokásaink, amelyek jelentős kihatással vannak a háziállat életére és jóllétére. Érdekesség, hogy a diplomások (26%) és a legnagyobb jövedelműek (32%) tulajdonában az átlagosnál ritkábban, míg a középkorúak körében pedig gyakrabban van kutya (43%). Ugyanakkor a menhelyi örökbefogadás az emberek ötödénél népszerű, különösen a 18-29 év közöttiek, a diplomások és a budapestiek körében, illetve azoknál, akiknek nincs kutyájuk.
A fenti számok tükrében látszik, hogy sok a kutya a magyar háztartásokban, de vajon jó dolguk van a magyar négylábúaknak? Mennyire vagyunk felelős kutyatartók? A pénzügyi intézmény januári, kutyás tematikájú felmérése korábban arról számolt be, hogy a magyarok elsősorban azt várják el egy felelős kutyatartótól, hogy a gazdi családtagként tekintsen a kutyára (87%) és odafigyeljen a négylábú fajtájának megfelelő egészségügyi és lelki szükségleteire is. Emellett a napi szintű foglalkozás (84%) és a megfelelő táplálás (72%) szintén jelentős tényezőként szerepeltek az emberek szempontjai között.
– Bár sokan várják el egy gazdától, hogy felelősséggel gondoskodjon a kutyájáról, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a magyar társadalomnak még van hova fejlődnie a nyugati, de még a fejlődő közép-európai országokhoz képest is. Fontos lenne megtanítanunk, hogy a kutya is egy élőlény – egyedi szükségletekkel, igényekkel -, akivel foglalkoznunk kell, akire időt kell szánnunk. A kutyák többsége genetikailag munkakutya, tehát igényli, hogy foglalkozzanak vele, fárasszák le.
A legtöbb problémás kutya viselkedése (túlzottan és gyakran ugat, ugrál, odakap, szökik), pontosan ebből adódik, és ez a leggyakoribb ok, ami miatt megválnak tőle. Holott kisebb belefektetett munkával könnyen lehetne a helyzetet orvosolni – mondta el Wieden Krisztina, a Hangya Közösség képviselője, állatvédő.
A kutatás megrendelője, az egyik legismertebb pénügyi intézmény ősztől Kutyaszemmel néven egy átfogó, a kutyák jóllétét célzó szemléletformáló és edukációs programmal kívánja támogatni a felelős kutyatartás ügyét, és olyan társadalmi felelősségvállalási programot indít, mely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat.
Hozzászólás zárolva.