„Bennem jár, hallom, mint kopog” (5. rész)

hangulati nyomottság

A depresszió egyik vezető tünete a hangulati nyomottság és a pesszimista gondolatok a reménytelenség- és kilátástalanság érzésével kísérve. Erre utaló példákat a végtelenségig sorolhatnánk költeményeiből, írásaiból, levelezéséből. Tudjuk, hogy élete boldogtalan volt, s így lett a „kiapadhatatlan szomorúságok legtisztább hangú költője”. A szegedi idegklinikára való felvételekor állapotát reménytelennek látta. Korábban remélte a gyógyulást, de a bizodalma elmúlt.

szorongás

A szorongás ok nélküli félelmet jelöl. Juhász tele van fájdalmas szorongásokkal is és valós félelmekkel is. Egyenesen szívtáji félelemérzetekkel telített kedélyállapota. Attól fél, hogy „én”-jét elveszíti. Félelmének gyöke az az érzés, hogy „szellemi felépítménye” megszűnik, s utána csak vegetatív lét vár rá. Szorongásai lírájában is termékennyé váltak.

                                               „Félek. Nem a kísértetektől,

                                               Mert kísértetek nincsenek!

                                               Félek. A jövendő rémektől

                                               Lelkem beteg!

                                               Magamtól kell remegnem egyre,

                                               Futnék, de merre, hová térjek?

                                               Az örvény zúg minden eremben,

                                               Tőlem ki véd meg?”

                                                                                                       (Örvény, 1907))

önvádlás

Önvádlások gyötrik. Saját magát okolja betegségéért. Egészen a váci noviciátus elhagyásáig megy vissza az okkeresésben. Attól fél, hogy elkárhozik emiatt.

halálfélelem

A halált megváltásnak tekintené, de a megsemmisülés, énjének megszűnése igen fájdalmas érzéseket kelt benne. Nem tud gondolkodni, elveszti tájékozó képességét, az agyát valami szorítja, sötétnek érzi maga körül a világot, úgy érzi, hogy megsemmisül.

betegségtől való félelem

A paralízis tüneteit véli fölfedezni magán, illetve az apjától örökölt elmebetegségtől retteg. „Fóbiái voltak. Kényszerképzetek súlyosbodtak rá, sohasem tudott tőlük megszabadulni. Évekkel előbb gyötrődött, hogy el fogja veszíteni állását. Azt hitte, édesanyját inficiálta (megfertőzi) ha hozzáért. Agytumortól félt, mélységiszony kínozta.”

fejfájás

A szomatikus tünetek közül ki kell emelni a fejfájását. Honnét is ered ez? 1904 őszén a politikai küzdelmek résztvevője lett. November 26-án nagy választójogi tüntetés volt a fővárosban, s részt vett benne az egyetemi ifjúság is. Juhász épp Babitscsal mit sem sejtve jött le az egyetem lépcsőjén, amikor az épületbe behatolt rendőrök egyike kardjával rásújtott. Fején és jobb kezén megsebesült: sebeit a Dollinger-klinikán varrták össze, s néhány napig ott ápolták. Nem tudjuk bizonyosan, hogy van-e összefüggés a fejét ért ütés és az ettől kezdve következő kínzó fejfájása között. Levelezésében ettől kezdve találunk utalásokat fejfájására.