Búcsú a férfias férfiaktól
Korunk felgyorsult, teljesítményorientált, elvárásokkal terhes versenyvilágában nem könnyű helyt állni. Nemre való tekintet nélkül kemény feladatok előtt áll a XXI. század férfija és nője. Lássuk, miből táplálkoznak a különbségek! A különbségek eredője a kromoszóma.
Milyen az igazi férfi és milyen az igazi nő?
A tudományos írások nagyon régóta elkülönítenek két fogalmat, a biológiai nem (sex) és a társadalmi nem (gender) fogalmát. Az első a két nem anatómiai, biológiai különbözőségeire utal, a gender viszont mindazokra a társadalom által konstruált és megélt tapasztalatokra, elvárásokra, normákra, eszmékre, amelyek a két nemhez kapcsolódnak.
Az endokrinológusok szerint a nemi különbségek velünk születettek. Van egy női hormon, az oxitocin, mely az anyaságért felelős. A nők kevésbé érzékenyek a stresszre, ez épp az utódgondozással függ össze. Ha gyereket kell nevelni, akkor nincs erő és idő stresszelni. A hazai kutatások is azt igazolják, hogy a nők könnyebben birkóznak meg a stresszel, mint a férfiak. A Los Angeles-i egyetem tudósai is közzétettek egy hasonló eredményt mutató tanulmányt. A jelenség magyarázatát egy oxitocin nevű hormonban vélik felfedezni. Az oxitocin stressz-helyzetekben termelődik, embereknél és állatoknál egyaránt. Ez a hormon megnyugtat, oldja a félelmet és elősegíti a kapcsolatteremtést. A férfi szervezet is termeli ezt a hormont, de hatását valószínűleg csökkentik a férfihormonok. A férfiak harccal vagy elfutással reagálnak a stresszre, a nők ezzel szemben a védekezés és a kapcsolatteremtés taktikáját alkalmazzák. A nők tanácsot kérnek, a férfiak nem.
Sok évtizedes megfigyelés azt mutatta, hogy a nők a menstruáció ideje alatt ritkán kaptak infarktust. Ezzel szemben ma több nő kapja el a férfibetegségnek tartott szívinfarktust. Ez azzal függ össze, hogy a hagyományos női szerepek megváltoztak. A nők outside home szerepbe kerültek, mely igényli a stresszt. Az otthonon kívül színre lépett a férfias nő, aki nem különbözik helytállási képességében a férfi társától. Az otthon, gyermeki, stressz-mentes légköre megváltozott.
A színek szocializációja
Mikor megszületik a gyermekünk, akkor rögtön rózsaszínbe vagy kékbe öltöztetjük, nem is sejtve, hogy ezáltal a gyermekkel való bánásmódot is kijelöljük. A kislányokra többet mosolyog az anyukájuk, az ismerősök is többet babusgatják őket. A kisfiúkra erős szociális presszió hat: a fiúbaba nem sírhat, hiszen milyen katona válik így majd belőle! Ranschburg Jenő szerint hat éves korig jobb lánynak lenni, utána pedig fiúnak. Azért mert eddig az életkorig az érzelmi légkör melegsége a fontos, utána a világ megismerése, az önállóság.
Hozzászólás zárolva.