Célkeresztben a tüdőrák
Napjainkban egyre több szó esik a daganatos megbetegedésekről, azonban a leggyakoribb típust, a tüdő daganatos elváltozásait még mindig a némaság fala veszi körül. Pedig hazánkban a daganatos megbetegedések között a tüdőrák a vezető halálok. Úgy ahogy az emlőrákra októberben hívják fel világszerte a figyelmet, november a tüdőrák ellenes küzdelem hónapja. Ebből az alkalomból szervezi a 2010. november 19-én a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság közös „Célkeresztben a tüdőrák – együtt a gyógyulásért” című rendezvényét.
A tüdőrák a tüdőben növekvő rosszindulatú daganat, mely világszerte évente 1,3 millió ember haláláért felelős. A rák a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben alakul ki. A tüdőrák fő típusai az úgynevezett kissejtes és a nem kissejtes tüdődaganat, ahol az elnevezések a daganatot felépítő sejtek mikroszkópos megjelenését tükrözik. Az elkülönítés fontos, mert elsősorban ez határozza meg a további kezelési lehetőségeket.
Magyarországon a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, 2009-ben összesen 10.935 esetet, ebből 6224 új beteget regisztráltak. Hazánkban a daganatos megbetegedések közül tüdőrákban halnak meg a legtöbben, sőt, férfiak körében a tüdőrák okozta halálozásban is világelső hazánk.
A tüdőrák alattomosan kialakuló megbetegedés. A korai stádium panaszmentes, az első intő jelek a rákos daganat fejlődése és gyógyíthatósága szempontjából sajnos általában már későn jelentkeznek, legfontosabb tünetei a következők: nehézlégzés, vérköpés, krónikus köhögés, fogyás, fáradékonyság, visszatérő, nehezen gyógyuló tüdőgyulladás.
A tüdőrák hajlamosító tényezői a dohányzás (a megbetegedések 90 százalékáért felelős), a passzív dohányzás, valamint a környezeti faktorok: légszennyeződés, azbeszt, kristályos szilikátok, radon, aromás szénhidrogének (pl. benzol), nehézfémek. A belélegzett káros anyagok először a tüdő öntisztító rendszerét, a csillószőrös hámsejteket támadják. A hámsejtekbe jutó rákkeltő anyagok megváltoztatják az örökítő anyag (DNS) szerkezetét, aminek következtében a sejtek kontrollálatlan szaporodásnak indulnak.
A tüdőráknál, hasonlóan a többi daganatos megbetegedéshez, több kezelési lehetőség is adódik. A műtét akkor adja a legjobb esélyt a teljes gyógyulásra, ha a betegséget korai stádiumban fedezték fel, amikor a daganat még kicsi és nem terjedt túl a tüdő állományán.
A sugárkezelés a tumor méretének csökkentésére, az elsődleges, vagy áttéti daganat által okozott tünetek enyhítésére szolgál. Sajnos a felhasználási lehetőség erősen függ a felismerés időpontjától is, hiszen a tüdő közvetlen besugárzásának korlátot szabhat a légzésfunkció megóvása.
A kemoterápia során gyógyszereket (citosztatikumokat) alkalmaznak, hogy megállítsák a daganatsejtek növekedését és osztódását. Mivel a citosztatikumok nem kizárólag a daganatsejteket pusztítják, hanem a szervezet egészséges, gyorsan osztódó sejtjeit is károsítják, így számos mellékhatást okoznak. A leggyakrabban károsított egészséges sejtek a csontvelő sejtjei, a gyomor-bélrendszer hámsejtjei, valamint a bőrben található szőrtüszők sejtjei.
Mindazonáltal az elmúlt évek során új gyógymódok az úgynevezett célzott biológiai terápiák jelentek meg e betegség kezelésében is. A modern, célzott, elsősorban a daganatsejtek működését és/vagy túlélését gátló gyógyszerek leggyakoribb célpontjai a daganatsejtek felszínén megtalálható speciális jelfogó molekulák (receptorok), így a célzott biológiai terápiás gyógyszerek kizárólag ezeken a sejteken fejti ki hatásukat.
A daganatos sejt a normális társainál gyorsabban növekszik és szaporodik („burjánzik”), így a túléléshez szükséges tápanyagfelvétele is többszöröse a normálisnak. Egyértelmű tehát, hogy ha a tumor sejteket elvágjuk az éltető „utánpótlási vonalaiktól”, akkor a beteg sejt képtelen lesz szaporodni és fenntartani magát. Már pedig a szervezetben a tápanyagokat és az oxigént szállító utánpótlási útvonalak a hajszálerek, amik a sejt növekedésével párhuzamosan alakulnak és fejlődnek ki. Kézenfekvő megoldás tehát a daganatos sejtekben növekvő erek képződésének megakadályozása, mivel így a daganatos sejtet megakadályozzuk a fejlődésben és a szaporodásban. Ráadásul ez a módszer a daganatos sejtek nagyobb tápanyagigénye miatt specifikusan jobban hat a beteg sejtekre mint normálisra, ami – a már említett speciális jelfogó molekulákon túl – további célzottságot is jelent.
Ma már elérhetők olyan érképződést-gátló terápiák, melyek specifikusan megkötik a daganat által termelt érnövekedést előidéző anyagokat, ezáltal megakadályozzák a daganat érképzését. Az új erek képződése megáll, a daganat nem tud tovább növekedni, a daganat visszafejlődik.
Hozzászólás zárolva.