Csak szeretkezz a száddal! Reggel is jól esik…
„Hallgatni arany” – napjainkban azonban sehol máshol nem tartjuk be annyira a régi közmondást, mint a gyönyörök terén. Ez a visszafogottság viszont könnyen az ellenkezőjére fordulhat, hiszen aki nem árulja el, mit szeretne, az nem is fogja megkapni.
A fehér hollónál is ritkább az olyan szerető, aki magától és kitalálja a legtitkosabb vágyainkat, és így nem mindig "jön össze", hogy a megfelelő szavakat megfelelő időben, és helyen suttogjuk, vagy éppen kiabáljuk el.
Ahogy az élet minden helyzetében, úgy a szexben is érvényes, hogy arról tudunk igazán beszélni, amit ismerünk, ám csak azt ismerjük, amit nem söprünk a szőnyeg alá. Más területen is előfordul, hogy sok mindent tudunk, de olykor mások tapasztalataiból, filmekből, vagy az irodalomból szerezzük az információt. A szegényes kifejezésmód másik oka, hogy a szexuális vágyakhoz gyakran úgy közelítünk, mintha nem valóságosak, hanem csak a fantázia szüleményei lennének, s ha komoly kérdést kapunk, akkor másra tereljük a szót, vagy virágnyelven közelítjük meg a témát.
A szexet, az erotikát túl sokszor kezeljük tabuként, és szégyenérzetünkről nem könnyen szabadulunk. Gyermekkorunkban megtanultuk, hogy bizonyos dolgokról nem helyénvaló beszélni. Ezek a tilalmak mélyen belénk ívódtak, s ha mi magunk képesek is lennénk levetkőzni gátlásainkat, félünk, a kiszámíthatatlan vagy egyenesen negatív reakcióktól, amelyeket szabadszájúságunkkal kiválthatunk.
A nők egy része nem tud a szexről úgy beszélni, hogy közben ne vihogna, mint egy gyerek, így aztán azt sem meri elmondani a partnerének, hogy mi esne jól neki. Ha mégis sor kerül a beszélgetésre, mesékre hagyatkozik, és ezzel csak annyit ér el, hogy a férfinak fogalma sem lesz, miről van szó. Ez a viselkedés óriási károkat okozhat, hiszen nagyon megnehezíti az együttélést, ha az egyik fél állandóan kielégületlen. De hogyan mondjuk el a kimondhatatlant? Csakis egyértelműen és világosan. Hiszen ha nem határozzuk meg pontosan, mi az, amit élvezünk, akkor a partnerünk könnyen félreérthet minket.
Az anatómiai kifejezések vagy a tornatanár-stílusban előadott mondatok inkább lehűtik a vágyat, mintsem izgalomba hoznak. A vicces, infantilis megnevezések nevetést váltanak ki. Így hát mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mi az, amit elfogad, mi az, ami még nem nevetséges vagy durva a számára. A pszichológus azt javasolja: ha szükséges, akár egy szótárt is nyugodtan lapozzunk fel. Ha őszintén beszélünk a partnerünkkel, hamar kiderül, melyek azok a szavak, amelyeket nyíltan kimondhatunk, melyek azok, amelyektől beindulunk, és melyek hűtik le a vágyainkat.
Hozzászólás zárolva.