Csoda, hogy élünk
A rendhagyó nézeteket valló és azt bátran vállaló – már nem praktizáló – orvos, dr. Lenkei Gábor Cenzúrázott egészség című könyvében hiteles bizonyítékok alapján állítja, hogy a ma emberének a hivatalosan elfogadott mennyiségnél jóval több…
– Sok a beteg, fáradt, energiahiányos, stresszes ember, pedig a mai felpörgetett világban sokkal több erő kell a helytálláshoz, mint valaha. Mi ennek az oka?
– Az a csoda, hogy élünk, s valamilyen szinten működünk. Élelmiszereinkben több a szintetikus anyag, mint a természetes; a földben termettek tápanyag-tartalma, amiből testünk feltöltené a készletét, a töredéke az eredetinek. Hiába esszük a zöldségeket, gyümölcsöket, tejtermékeket, amik elvileg fedeznék a tápanyagszükségletünket, szervezetünk nem kapja meg belőlük azt és annyit, amire és amennyire szüksége van; ráadásul a mérgekkel is meg kell küzdenie. A stresszes életmód pedig sokszorosan több tápanyagot használ el a szervezetből, mint a feszültségtől mentes. S nagyon is időszerű lenne elgondolkodnunk azon, hogy ma mégis miért csak napi 60 milligramm C-vitamint javasol az orvostudomány az embernek? Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője napi 1-3 grammot – vagyis 1000-3000 milligrammot – evett, amikor nem volt beteg; betegség esetén pedig akár 5-10 grammot is.
– Az emberek nem mernek mást tenni, mint amit az orvosaik engedélyeznek. Nagyon hisznek bennük, még akkor is, amikor tudományuk csődöt mond.
– Az orvoslás téves úton jár, mert nem a szervezet működéséből, bonyolultságából, harmóniája összetevőiből indul ki. A betegségipar futószalagján, a gyógyszeripar érdekeinek behódolva, orvosságokkal tömik az embereket, tovább mérgezve szervezetüket. Az okozatot kezelik az ok helyett, egyre katasztrofálisabb eredménytelenséggel. Az orvosok egyébként, véleményem szerint, szintén áldozatok, mert jóhiszeműen azt adják vissza betegeiknek, amit nekik tanítottak az egyetemen. Bármilyen hihetetlenül hangzik, a tankönyvek semmit nem tartalmaznak a betegségek megelőzéséről, csak a betegségek gyógyszeres kezeléséről beszélnek. A hivatalos gyógyítás, orvoslás „allopata”, vagyis a tünetek elfojtásával gyógyít. Nem a fájdalom okát szünteti meg, hanem fájdalmat csillapít. Nem az álmatlanság, feszültség okát kezeli, hanem altatót ír fel. Az érelmeszesedés okának megkeresése helyett eret cserél. Ugye, milyen értelmetlen? De ebbe most nem szeretnék belemenni, a könyvemben részletesen írok a téma e vetületéről is.
Hozzászólás zárolva.