Drasztikus változások lesznek a közétkeztetésben!

A jogszabály rögzíti az étrendtervezés szabályait. Ilyen például, hogy egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő, vagy hogy állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell.

A rendelet részletesen leírja az étkezésekkel kapcsolatos követelményeket is. E szerint a közétkeztető köteles egész napos ellátás esetén a korcsoportonkénti előírt energiaszükséglet 100 százalékát napi három fő- és két kisétkezéssel, bölcsődei étkeztetés esetén az előírt napi energiaszükséglet 75 százalékát napi két fő- és két kisétkezéssel biztosítani. Napi háromszori étkezésben az előírt napi energiaszükséglet 65 százalékát egy fő- és két kisétkeztetéssel, míg a napi egyszeri étkezés szolgáltatása esetén az előírt napi energiaszükséglet 35 százalékát egy ebéddel kell fedezni.

Egész napos étkeztetés esetén a jogszabály értelmében egy embernek biztosítandó: legalább fél liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék, négy adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában, három adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie.

Napi háromszori étkezésben legalább 3 deci tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék, két adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában, két adag gabona alapú élelmiszer – melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie – az előírt mennyiség.

A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adhatnak cukrot, s a tea is legfeljebb a „nyersanyag-kiszabati előírás” szerint megengedett mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék biztosítására étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz adható. A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel, bölcsődei étkeztetésben pedig nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt. Mindemellett rögzítik azt is, hogy a tálalókonyhán nem adható az ételhez só, illetve cukor, továbbá, hogy az étkezőasztalon só- és cukortartó nem helyezhető el – adta hírül az MTI. A rendelet szerint a közétkeztetésben nem lehet felhasználni  sótartalmú ételport, leveskockát, ételízesítő krémeket, pasztákat „állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra”. Nem adható továbbá 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú, a 15 évesnél fiatalabbak számára 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. Az 1–3 éves és a 4–6 éves korcsoportok számára készített ételekhez sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni. Nem lehet felhasználni továbbá alkoholt tartalmazó élelmiszert, szénsavas vagy cukrozott üdítőt, szörpöt, a „Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/112 számú előírása szerinti” gyümölcslén kívül más gyümölcs- vagy zöldségitalt, továbbá a népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti energiaitalt, illetve gyümölcsízt. Mindemellett a rendelet rögzíti azt is, hogy a 18 éven aluliak – tea, illetve a kakaó kivételével – nem kaphatnak koffeintartalmú italt.

A rendelet előírja azt is, hogy a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetnie minden étkezés energia-, zsír-, telítettzsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket. Részletesen rögzíti továbbá a diétás étkeztetés szabályait, az ételek elkészítésének személyi feltételeit, valamint a közétkeztetési rendelet hatósági ellenőrzését is. Mindemellett az átmeneti rendelkezések között azt is előírja, hogy a közétkeztetésben a napi bevitt sómennyiségét 2020-ig az előző évi mennyiséghez képest – a különböző célértékek eléréséig – legalább 10 százalékkal kell csökkenteni.

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendelet hatálya kiterjed valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre .