„Egymásban vagyunk -ez a legnagyobb titok”
” A legsűrűbb pillanat nem az, amikor újszülöttjét a mama a karjába veszi, hanem az, amikor ránéz.- írja Müller Péter az anya-gyermek kapcsolatról nagysikerű könyvében.
Az anya része a gyermeke sorsának. S fordítva: az anya sorsába már bele van írva eljövendő fiával vagy lányával való találkozása.
Születés előtti találkozások ezek, melyek a földi élet során, mint sejtelmek jönnek elő."
"Az anya haláláig aggódik a gyereke miatt.
Akkor is, ha az a gyereke már hatvan éves.
Az ő szeretete ugyanis hús a húsomból, mély közösségéből ered. Ha valaki elveszti a karját, hiába szokja meg, hogy félkarú, a fantomfájdalom egy életen át emlékezteti a hiányra. Az anyánál ez az összekötöttség még erősebb. Úgy érzi, hogy szíve a gyermekében dobog. Ahogy azt sokáig érezte is. Ezért azt kérni tőle, hogy távolodjon el szerelmetes gyermekétől, s nézze úgy, mint egy másikat, mint egy vendéget, akinek szállást adott a méhében, s most tovább megy: szinte lehetetlen.
Egyszerre mélyen a földben s fönt a határtalan égen lenni, emberfeletti feladat."
Müller Péter: Titkos Tanítások c.könyvéből
Hozzászólás zárolva.