TÍZ CSECSEMŐBŐL EGY KORASZÜLÖTT
El lehet-e kerülni a koraszülést?
A koraszülést sokszor nem tekintjük olyan nagyon veszélyes dolognak, mivel a kórház-sorozatokban valahogy sohasem lesz komoly baja az ilyen babáknak, vagy ha mégis, azt is orvosolni lehet. Pedig a koraszülés nagy kockázatot jelent a későbbi életminőségre nézve. Hazánkban a koraszülött csecsemők aránya 10 százalék, ami magasnak tekinthető.
Koraszülésről akkor beszélhetünk, ha a baba a 37. hét előtt jön világra. Minél több időt képes az anyaméhben eltölteni, annál kisebb az esélye annak, hogy maradandó károsodásokkal néz szembe. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a koraszülöttek egy része sajnos nem éri meg az egy éves kort sem.
A fejlődés az anyaméhben az utolsó trimeszterben is jelentős, bár ilyenkor már a súlygyarapodásra “koncentrál” a baba. Ugyanakkor ebben az időszakban például a tüdő fejlődése jelentős, vagyis a koraszülött-gyanús babák édesanyja jellemzően tüdőérlelőt kap, hogy ezt a problémát megelőzhessék.
A túlságosan korán világra jött csecsemők közt igen gyakori az agykamrai vérzés, mely sajnos maradandó károkkal is járhat, valamint a siketség, vakság, vagy a légzészavarok. A lista ennél lényegesen hosszabb, így az orvosok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a magzat a lehető legtöbb időt töltse az anya méhében a várandósság 9 hónapjából.
A koraszülés gyakori kiváltó oka a terhességi toxaemia, vagy a stressz. De a legnagyobb mumus a felszálló fertőzés, mely nem csak a koraszülések jelentős részéért, hanem a vetélések több, mint 70 százalékáért is felelős.
„Sajnos azoknál a nőknél, akiknél már bekövetkezett természetes, vagy művi vetélés, a koraszülés lehetősége 25-50 százalék közötti” – mondja dr. Angyal Géza.
A felszálló fertőzések ellen azonban lehet védekezni. A leghatékonyabban azzal, ha a megfelelő tápanyag ellátottságról gondoskodunk, amit ma már a szakemberek ajánlása alapján az étkezés mellett várandós vitaminnal oldhatunk meg. Ebben az esetben az immunrendszer megfelelő támogatása a cél, hogy a hüvelyi fertőzések kialakulását és a hüvely felé indulását el lehessen kerülni. Erre nagyon jó megoldást jelentenek a cink és a réz, melyeket jó esetben megfelelő mennyiségben és megfelelő kötési formában (szerves kötésben- citrát, glükonát – formában, mivel ezek hasznosulása akár 80 százalékkal is jobb) tartalmazza a kiválasztott várandós vitamin.
A betegségek esetében – mint amilyen a toxaemia is – a háttérben nagyon gyakran a tápanyaghiány áll, melyre a szervezet adott kórok kialakulásával reagál, illetve ezek kialakulását képtelen megakadályozni. Az adott trimeszter igényeinek megfelelő tápanyag ellátottság tehát ebben az esetben is kulcsfontosságú!
Hozzászólás zárolva.