Előny is kovácsolható az átmeneti kényszerből

A koronavírus-járvány átmenetileg kényszerhelyzeteket szülhet, feszültségeket gerjeszthet a lakásbérlők és a bérbeadók között. A bajba került bérlők nem tudják kitermelni a lakhatási költségeket, a bérbeadók pedig nem tudnak lemondani a bevételekről. Mindkét fél szempontjai méltányolhatóak, de a szabályok egyértelműek: a bérlő csak akkor tagadhatja meg rendkívüli helyzetre, vis majorra hivatkozva a díjfizetést vagy csökkentheti annak összegét, ha a bérbeadóval kötött szerződésében is szerepel ez a lehetőség.

A bérbeadó pert indíthat, ha a bérlő nem fizet, de a járvány miatt szünetel a munka a bíróságokon, így kérdéses, hogy az egyébként is hosszadalmas és költséges eljárásban mikor születhet döntés. A szerződéseket a felek egyoldalúan nem módosíthatják, ezért a szakértő szerint  ebben a helyzetben különösen felértékelődik a józan egyezségek szerepe.

A bérlők és bérbeadók közötti, esetleges vitákban kompromisszumos megoldás lehet a bérleti díj átmeneti csökkentése. Erre már láttunk kezdeményezéseket a bérbeadói oldalon, a közösségi médiában például elindult a #felezdmegteis akció. Az is elképzelhető, hogy a felek megállapodnak a határozott idejű lakásbérleti szerződés határidejének meghosszabbításáról. Minden élethelyzet más, de most mindenki jobban jár, ha elkerüli a bírósági utat a kölcsönös engedményeken nyugvó megegyezés érdekében – mondta az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Valkó Dávid szerint a járvány lecsengését követő piaci változások egyik fontos eleme lehet a lakásbérleti szerződések részletesebb kiegészítése a vis maior helyzetek kezelésére vonatkozó szabályokkal.

− A részletszabályok rögzítése tisztább viszonyokat teremt a lakásbérleti piacon, rontja a szürkezónában működő lakáskiadók helyzetét, ráadásul mindkét félnek kedvező: hosszú távon javítja a megbízható, rendben fizető bérlők alkupozícióját, és nagyobb biztonságot nyújt a bérbeadóknak is – tette hozzá a szakember.