ÉLET SZEX NÉLKÜL
Emelkedik az aszexuálisok száma
Eegyre többen vállalják fel az utóbbi években, hogy szex nélkül is boldogok. Annyira új a jelenség, hogy a szakemberek is még csak vitáznak arról, vajon mi állhat az aszexualitás hátterében. Ők azok, akiknek nem hiányzik a szexuális kontaktus, egyáltalán nem éreznek nemi vágyat sem az ellenkező, sem az azonos neműek iránt.
Az aszexuálisok azt hangsúlyozzák, hogy ők normális emberek, és az aszexualitás ugyan „másság”, de ők semmivel sem érnek kevesebbet. Mindössze hiányzik belőlük a szexuális motiváció. Erősen tiltakoznak az ellen, hogy a világban a szex mennyire hangsúlyosan van jelen, nyomasztja őket a túlerotizált világ. Az aszexualitás szempontjából egyébként a mostani tizen- és huszonévesek jóval veszélyeztetettebbek, mint elődeik. Sajnos sok szülő elhanyagolja a nemi felvilágosítást, keveset is beszélget otthon a gyerekeivel, így ha nem kapják meg a tinédzserek a válaszokat, akkor ideje korán megtalálják a pornót. A pornó pedig nem az érzelmekről szól, a valós életben folyamatos csalódások érhetik őket, ami könnyen vezethet kiégéshez, majd nemi érdektelenséghez. Talán valahol itt keresendő annak az oka is, hogy az utóbbi időben egyre emelkedik a szex nélkül élők száma.
Szakértők szerint e másság felismerése hasonló folyamat, mint a homoszexuálisoknál, ezért az, hogy terapeutához kell-e fordulni, mindig egyénfüggő. Ha állandóan szorongás gyötri, hogy nem képes a társadalmi normáknak megfelelni, ahol természetesen a szex is megtalálható az elvárások listáján, ha mindez bántja őt, akkor mindenképpen érdemes szakember segítségét igénybe venni.
Jelenleg folynak az aszexualitást érintő kutatások, s ha ezek igazolják e másságot, mint a szexuális beállítottság negyedik típusát, az aszexuálisok is megkezdhetik küzdelmüket a „társadalmi elfogadásért”. Egyesek ebben a folyamatban hasonló mozgalmat látnak, mint a huszadik század 70-es éveiben indított, a homoszexuálisok beállítottságának társadalmi elfogadásáról folytatott harcban. Az aszexuálisok a legfontosabb dolognak tartják, hogy érthetővé tegyék a társadalom, a heteroszexuális többség számára, hogy a szex iránti közömbösség nem elmebetegség és hogy valóban létezik. Mert hogy vannak, akik el sem hiszik a jelenséget, többen látens homoszexuálisoknak titulálnak valakit, ha felmerül a téma.
Nem is olyan régen, 2011-ben indult útjára az AVEN (Asexuality Visibility and Education Network), az aszexuálisok nemzetközi hálózata, amelynek mára már 35 ezer – köztük magyar – tagja van, jellemzően kései tinédzserkortól harmincas évekig. A mozgalom kultikus figurája, David Jay így látja a kérdést:
„A szexualitás olyan, mint bármilyen más aktivitás. Van, akinek az ejtőernyőzés, a csokitorta vagy a foci az élete, és van, akit egyáltalán nem érdekel az ejtőernyőzés, a csokitorta vagy a foci. Semmi értelme, hogy energiáidat olyan dologra koncentráld, aminek irányába semmiféle indíttatást nem érzel.”
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
Hozzászólás zárolva.