„Én epekövekből építgetem a váramat…”
A legelső csirkevágásért 50 Ft-ot kaptam apámtól. Lelkiismereti okokból nem voltam hajlandó elvágni a szegény pára nyakát, ám ha nem teszem meg, nem lett volna vasárnapi ebéd… És ugye a zsebpénz se jött rosszul.
A csirke kopasztása, feldarabolása már ezek után gyerekjáték volt, egy aprócska, ám fontos műveletet kivéve.
Az epét rendszeresen eltaláltam, így a „megkeseredett” májat még Buksi sem ette meg…
Azóta sem vagyok jóban se a májjal, se az epével…
Néha elsárgulok az irigységtől, máskor epés megjegyzéseket teszek vagy éppen „bepöttyösödik a májam”. Ezeknek a közismert kifejezéseknek pedig, – sokan nem is gondolják, – bizony sok közük van a máj és az epe betegségeihez.
A máj, mint tudjuk a testi anyagcserénk központja: itt történik az energia termelése, – és raktározása, az aminosavak lebontása, az epefolyadék termelése és a méregtelenítés.
A máj megbetegedése értékelési zavarokra vezethető vissza, amikor nehéz különbséget tennünk, hogy mi az, ami helyes, és mi a káros. Ugyanilyen problémákhoz vezethet, ha tartós bűntudatérzésünk van, vagy kegyetlenül ítélkezünk önmagunk felett. Ilyenkor valósággal megmérgezzük saját magunkat.
Ma már azt is tudjuk, hogy az irigység valóban okozhat sárgaságot…
Előfordult már, hogy önbizalomhiányban szenvedett és sokszor kételkedett önmagában? Valami furcsa álarcot vett fel és nem volt igazán önmaga? Esetleg mértéktelen volt az alkoholfogyasztásban, az evésben és a szexuális élvezetekben?
A máj minden esetben a rossztól, vagy a túl soktól betegedett meg, és figyelmeztette a mértékletességre.
Volt már epeműtétje? Talán éppen az epehólyagját vagy az epekövét távolították el?
Azt mondják, hogy aki állandóan bosszankodik, mások miatt mérges és ingerült, – azt dühében „elönti az epe”.
Aki pedig állandóan epés megjegyzéseket tesz, az folyamatosan a sértődöttség állapotában van, mindig úgy látja, hogy háttérbe szorítják, de ezt magába fojtja. Az átérzett és visszafojtott, megalvadt agresszió pedig „epekő” formájában nyilvánul meg és kiáltja a nagyvilágba fájdalmunkat.
Érdemes időnkét feltenni magunknak az önismereti kérdést:
Hozzászólás zárolva.