Ennek köszönheti Szilágyi Áron és Szász Emese az aranyérmét?

„Sokaknak van egy sajátos rituáléja a verseny előtti percekre, vagy akár órákra, ekkor én magamba zárkózva végig szoktam gondolni, hogy egészen pontosan mit fogok csinálni. Illetve, van egy mini szertartásom is: meccsek előtt kétszer-kétszer megpaskolom a combom elől és oldalt, növelve a drukkot.Ezek a pillanatok különösen fontosak, hiszen ilyenkor csak a verseny járhat a fejemben, a páston minden nagyon gyorsan történik. Ha nincs meg a teljes koncentráció, amikor kilépek a ’színpadra’, a győzelmet kockáztatom.” – osztja meg módszerét Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívó.

Szilágyi Áronhoz hasonlóan Szász Emese párbajtőröző is arannyal tért haza Brazíliából. Elmondása szerint már hetekkel az olimpia előtt megkezdődött a mentális felkészülés.
„Egy ekkora megmérettetés előtt muszáj félretenni minden negatív gondolatot. Közvetlenül a verseny előtt pedig a legfontosabb a közönség rezdüléseinek kizárása, én ilyenkor régebben a Tankcsapdát hívtam segítségül, mostanában pedig Ákost hallgatok.

A csapatsportolók meccsek előtti pillanatai némileg másképp telnek. Erről Görbicz Anita kézilabdázó tud mesélni, aki ilyenkor igyekszik utoljára kijönni az öltözőből.
„Ezek a percek elengedhetetlenek, mert amint belépek a csarnokba, az atmoszféra hatása alá kerülök. Minden meccs egy igazi ünnep számomra, ahol nemcsak magamnak, de a mindig támogató szurkolóinknak is győzelmet akarunk szerezni.