Érdekességek a Napról

     Amikor bizonyos felületeket ultraviola sugárzás ér, foszforeszkálni kezdenek, vagy látható fényt bocsátanak ki. Az a hullámhossz, vagyis a ibolya színű fény a fénykör szélén az ultraviola sugárzás. A „ragyogó” barnaság kifejezés tehát nem is áll olyan távol az igazságtól!

     Az ultraviola fény az elektromágneses sugárzás szélesebb spektrumának része. Gamma sugarakat, röntgen sugarakat, infravörös sugarakat, rádió hullámokat és mikrosugarakat is tartalmaz. Talán ezért nem kell sok idő ahhoz, hogy „megsüljünk” a napon!

     A Nap egy csillag, egész pontosan egy sárga törpe csillag, ami nagyon gyakori a Tejút galaxisában. Azért tűnik nagyobbnak, mint amekkora, mert a „mi” csillagunk, az egyetlen, ami 149.597.870 km „közel” van hozzánk. Egy napsugár körülbelül 8 perc és 19 másodperc alatt éri el a Földet – így tényleg fénysebességel barnulhatunk le.

     A Nap a Földön található minden élőlény életerejének forrása. A nap biztosítja a fotoszintézishez szükséges energiát, a növények és az állatok túléléséhez szükséges meleget, a párolgást okozó hőt és nem utolsósorban az esőt. A Nap az élet nélkülözhetetlen forrása. Talán ez az oka annak, hogy egy napon töltött nap (a megfelelő védekezés mellett) kimondottan felvillanyoz bennünket.

     A Nap felületi hőmérséklete 5,700 Celsius fok, tehát túl forró ahhoz, hogy olyan, a Földön általános kémiai reakciók jöhessenek létre, mint például az égés. A maghőmérsékletét pedig körülbelül 15,000,000 Celsius fokra becsülik. Ehhez képest semmiség egy rekordhőmérsékletet ígérő nyári nap!

     A Nap a természet saját termonukleáris reaktora: ez adja óriási energiáját. A távolság és a Föld atmoszférája miatt a Napot elhagyó energiának csak egymilliárd része jut el hozzánk. Amikor a Nap közel van a horizonthoz és elsötétedik az ég, a talajközeli napenergia gyakorlatilag elhanyagolható. De ez nem jelenti azt, hogy nem éget!