Erre kattannak a legtöbben a neten!
A tény önmagáért beszél. Az interneten a legkeresettebb szó a szex. A leglátogatottabb oldalak, pedig a szex-és pornó oldalak. Az internet névtelen, arctalan, szagtalan felhasználója így jut hozzá ahhoz, amihez névvel, arccal és teljes testi mivoltában nem, vagy csak korlátozottan.
Baj ez? Csöppet sem. Bajnak inkább azt gondolom, amiért erre szükség van.
Baj, hogy az ember nem meri, nem tudja vállalni saját szexualitását. A jelenség koránt sem új keletű. Mondhatni egyidős az emberi civilizációval. A szexualitás korlátozása ésszerűségi elveken nyugszik. Csányi Vilmos fejtegeti valahol, hogy a horda legerősebb hímjeinek biztosítékra volt szükségük, hogy amíg ők vadászni vannak, addig nőstényüket biztonságban tudhatják. Feltehetőleg ezen alapszik a -ne törj házasságot elve – ami aztán sajátos módon, ne paráználkodj- ként került a Bibliába. S lett félelmet, bűntudatot keltő parancsolat.
Hatásosságát mi sem mutatja jobban, mint, hogy még a XIX. század közepi Angliában (viktoriánus kor), a társasági illemszabályok szerint a székek, bútorok végtagjáról volt szabad említést tenni – láb helyett, mert az illetlen képzeteket kelt. Mindeközben London külvárosaiban tombolt a prostitúció. Miközben a gyártulajdonosok minden tekintetben alkalmazottjukként bánhattak a foglalkoztatott bérrabszolganőkkel.
A szexualitás története – tisztelet a kivételnek – az elfojtások története. S mint minden elfojtás, ez is megbosszulja magát.
Jung – szerint, aki Freud mellett a legtöbbet tette azért, hogy a pszichoanalízis segítségével ismét jogaiba helyezze, emberi méltóságra emelje a szexualitást, – a boszorkányüldözés, az inkvizíció (sőt a reformáció is) a korai kereszténység idején kialakult szexualitás-ellenes beállítódással magyarázható.
A középkorban a test, a testiség tabu volt. A nő imádatát Mária imádatával kellett felcserélni. A lelkiség ilyetén eltúlzása persze gyökeresen ellenkezett a test-lélek-szellem eredendő harmóniájával. S a kísértés a férfi számára állandósult.
Jung szerint ezért találták ki a boszorkányságot. Bűnbakra volt szükség, ha már valódi vágyainkat nem élhettük ki. A rituális kínzások, égetések, megkövezések szolgáltak a felgyülemlett agresszió és magunktól való félelem, bűntudat levezetésére.
Bizonyítékom nincs rá, de feltételezem, ha varázsütésre megszűnnének az erotikus tartalmú nyomtatott és vetített képek, filmek, szövegek és szolgáltatások, ugrásszerűen megnövekedne a világban az agresszió. (Erről szól a 68-as New Age mozgalom elhíresült jelszava: Szeretkezz, ne háborúzz) mert boszorkányok egy ideje hivatalosan nincsenek, de tabuk, tilalmak, félelmek továbbra is léteznek. Még ma is sokan úgy tudják, az önkielégítés káros az egészségre, az azonos neműek vonzódása perverzió, üldözendő, még ma is kevesen vállalják, ha szexuális problémával küzdenek.
Hozzászólás zárolva.