Facebook hozzászólás
136

És a te IQ-számod,… mennyi?

Állítólag a jelenlegi amerikai elnök büszkélkedhet a legkisebbel elődei közül. Akiknek viszont nagy, azok szeretnek mindenféle társaságba tömörülni, és együtt örülni neki.

Ne feledjük, ez csak egy számeredmény, és nem kell messzemenő következtetéseket levonni belőle. Ráadásul az ilyen mérések egyfajta bélyeggel is ellátják az embert:

A tesztek szerint, a 85 IQ alatt gyenge értelmi képességet takar. Az 50-70-es IQ debilis (szegény Forest Gump is ide soroltatott), a 25-50-es IQ imbecillis, a 25 IQ alatti érték pedig idióta minősítést jelent.

115 IQ felett a tehetséges különféle kifejezéseivel rangsorolják az egyes szinteket elérőket. A 140-es IQ felettieket nagyon kivételes tehetségnek tartják, míg a 175 IQ-n túl jár a zseni megnevezés.

Az IQ teszt nem is olyan régóta létezik: 1904-ben készítette el első változatát Alfred Binet pszichológus a francia oktatásügy kérésére: gyerekek értelmi képességeit kellett megmérni, és ezáltal differenciálni őket. A cél ugyanis az volt, hogy a gyengébb képességűeket kiszűrve, speciális iskolába járassák őket.

Ám a későbbiekben maga Binet tiltakozik az ellen, hogy mérési módszerét félreértelmezzék: számára például az alacsonyabb mentális képességű gyerekek nem azt jelentették, hogy képtelenek tanulni, hanem hogy több segítségre van szükségük. Nem szabad a teszt alapján valamiféle negatív rangsort felállítva, szépen megszabadulni a problémás gyerekektől.

A későbbiekben tesztjét pontosították, s azóta Stanford-Binet teszt néven a mai napig használják szerte a világon.

És pont itt kezdődnek a gondok. Vajon egy európai pszichológus által készített IQ teszt mennyire képes hitelesen megmérni egy afrikai őserdőben felnevelkedett ember intelligenciáját? A 20. század belesett abba hibába, hogy az IQ mentén minősítsen népeket, és ragasszon rájuk olyan jelzőket, mint alsóbbrendű, tudatlan.

Stephen Jay Gould Az elméricskélt ember című könyvében épp ezen visszásságokra hívja fel a figyelmet: a szociális és gazdasági különbségek, a társadalmi tagozódás és a nem- mind-mind befolyásoló tényező. Nem ragadhatunk le szimplán a genetikai különbségeknél.

De valahogy ezt nem sikerült még megértenünk. Valamit nagyon elméricskéltünk itt is.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

STÍLUS

1 / 630

PÉLDA-KÉP

1 / 258

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!