Farkas kontra kutya

A Durhami Egyetemen dolgozó Angela Perri régész vezette nemzetközi kutatócsoport az ősemberek és kutyák régészeti és genetikai adatait vizsgálta meg, eredményeiket pedig az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölték.

„Eredményeink sok kérdést megválaszolnak ember és kutya kapcsolatának eredetéről. Ahogy összerakjuk a régészet, a genetika és a kronológia kirakósának darabjait, sokkal tisztább képet látunk, amelyből az rajzolódik ki, hogy a kutyát Szibériában domesztikálták, onnan kísérte el gazdáját Amerikába és a világ más tájaira” – magyarázta Angela Perri.

A felfedezés arra utal, hogy a kutyák háziasítása valószínűleg Szibériában ment végbe 23 ezer évvel ezelőtt vagy annál is korábban, majd az emberek és velük együtt a kutyáik onnan vándoroltak nyugat felé, Eurázsia többi részébe, valamint keletre, Amerikába.

„Kutatók korábban azt valószínűsítették, hogy a kutyát Európától Kínáig valahol Eurázsiában háziasították. A most összevetett adatok finomítottak a képen, Szibéria és Északkelet-Ázsia felé mutatnak” – mondta Greger Larson, az Oxfordi Egyetem tudósa.

Az amerikai kontinens volt az egyik legutolsó terület a Földön, ahol az ember megtelepedett. Ebben az időszakban a kutyát már háziasították farkas őséből, és valószínűleg sokféle szerepet játszott az emberi közösségekben.

Az utolsó jégkorszak maximuma, vagyis a jégtakaró legnagyobb kiterjedése 23 ezer – 19 ezer évvel ezelőtt ment végbe, ekkoriban a Bering-földhíd és a mai Szibéria területe rendkívül hideg, száraz és nagyrészt jégmentes volt. A zord körülmények vezethettek oda, hogy az azonos állatokra vadászó emberi és farkaspopulációk gyakran kerültek közel egymáshoz. A táborhelyek közelében az elejtett préda maradványaiban kotorászó farkasok és emberek közti gyakori találkozással indulhatott a kapcsolat, amely a kutya háziasításához, majd az amerikai kontinens benépesítésében játszott kulcsszerepéhez vezetett.

Régóta tudjuk, hogy az első amerikaiak kifinomult vadászkészségekkel, valamint a kő és más szükséges nyersanyagok felkutatásának geológiai ismereteivel rendelkeztek, készen álltak az új kihívásokra. A velük együtt a teljesen új világba érkező kutyák éppen annyira részét képezhették a kulturális repertoárjuknak, mint a kőeszközök, amelyeket magukkal vittek” – magyarázta David Meltzer, a dallasi Southern Methodist Egyetem kutatója.

Forrás: MTI