Álesküvő és maszkok
Farsangvasánapon a legények kalapjukra tűzték a kiválasztott lányok bokrétáját. De aki pártában maradt, megjárta. Régen farsangkor ugyanis álesküvőket is rendeztek, a pár nélkül maradt lányokat pedig játékosan kicsúfolták. Úgy tartották, hogyha valaki nem akar férjhez menni, az bűn. Farsanghétfőn volt az asszonyok bálja, akik ilyenkor úgy mulathattak, mint a férfiak. Szokás volt még a tyúkverőzés, amelynek során a fiatalok házról házra jártak, táncoltak, verseltek, amiért ételeket kaptak cserébe. A mai napig fennmaradt leghíresebb farsangi szokás a jelmezbe bújás. Farsang ünnepéhez kötődik Magyarországon a népi színjátszás kialakulása. A különféle maszkos alakoskodásokból nőttek aztán ki a dramatikus játékok, amelyekben tipikus alakokat személyesítettek meg.
A bőség szimbólumai
A farsangi szokásokra jellemző volt a bőséges étkezés. Húshagyó kedden éjfélkor abbamaradtak a mulatságok, és hamvazószerdán kezdetét vette a húsvéti böjt. A hamvazószerda utáni csütörtökön viszont egyetlen egy napra felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékokat megehessék. Ezt a napot zabáló, tobzódó, vagy torkos csütörtöknek (2021.02.18.) hívták.
A farsang a bőség szimbóluma, amelyhez Magyarországon a kocsonya és a káposzta fogyasztása is hozzátartozik. A farsangi időszak legjellemzőbb édessége a farsangi fánk. Magyarországon a fánk a XIX. század környékén lett ismert, és egybeforrt az éve eleji mulatságokkal. A legismertebb közülők a farsangi fánk a szalagos fánk. Ha kedvet kaptál fánkot készíteni, mutatunk hozzá egy remek receptet, amelyért kattints ide!
Hozzászólás zárolva.