Feltehetően már eltemette halottait most talált dél-afrikai ősünk
Ügyesebb eszközöket is használhatott az az emberős, amelynek maradványaira egy dél-afrikai barlangban bukkantak – jelentették be az új eredményeket a Witwatersrand Egyetem kutatói, akiknek a munkáját a National Geographic Society és a dél-afrikai kutatási minisztérium is támogatta írta az Origo.
A Homo naledi tudományos nevű emberfajhoz tartozó maradványokat még 2013-ban fedezték fel a dél-afrikai „Emberiség Bölcsője” világörökségi helyszínen található Felkelő csillag (Rising star) nevű barlangban, ami 50 kilométerre fekszik Johannesburg városától – olvasható az egyetem sajtóanyagában.
A csontokat kilencven méterre találták meg a barlang bejáratától, amely annyira szűk volt, hogy nagy rutinnal rendelkező, vékony testalkatú barlangászok segítségét kellett igénybe venni a feltáráshoz. A maradványok összesen 15 egyedhez tartoztak, amik között voltak újszülöttek, fiatalok és idősek egyaránt.
Mivel minden csont rendelkezésre állt, sikerült teljes csontvázat összeállítani, így a Homo naledi hirtelen az egyik legismertebb emberőssé lépett elő!
Különleges testfelépítés
John Hawks, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója szerint az újonnan felfedezett faj a Homo nemzetség legprimitívebb tagjai közé tartozik, számos emberszerű tulajdonsága miatt azonban mindenképpen ebbe a csoportba sorolható.
A Homo naledi agytérfogata 500 köbcentiméteres volt, nagyjából akkora lehetett, mint egy narancs. Testalkata különösen vékonynak számított, magassága elérte a másfél métert és 45 kilogrammot nyomhatott.
A szakemberek szerint a koponya nagy része, valamint a fogazat a Homo nemzetség legkorábbi ismert tagjaira – így a Homo habilis-re – emlékeztetet, a vállak azonban még túl majomszerűek. Kezeinek felépítése alapján a szakértők arra jutottak, hogy eszközt használhatott. Érdekesség, hogy ujjai rendkívül íveltek, ami arra utalhat, hogy ügyes famászó lehetett.
Anatómiai szempontból a lábak nem tértek el drasztikusan a modern emberekétől – hosszú lábaik, lábfejük formája alkalmassá tették a fajt nagyobb távolságok megtételére.
A kutatók úgy gondolják, hogy a Homo naledi viselkedésének bizonyos elemei a modern emberéire emlékeztetettek. Gyanúsnak tűnt ugyanis, hogy a testek egy mélyen fekvő, jól elkülönülő csarnokban voltak, így vadállatok nem férhettek a tetemekhez. Erre utal az is, hogy a csontokon nem voltak olyan sérülések, amelyek azt jelezték volna, hogy a testekből dögevők, vagy másfajta ragadozók lakmároztak volna. Állati maradványok is csak elvétve fordultak elő a barlangban. Számos lehetőség vizsgálata után arra jutottak, hogy a testeket valamiféle rituálé részeként szándékosan helyezték külön csarnokba. Vagyis az emberős feltehetőn már temetkezett, méghozzá így…
Az eredményeket az eLife szakfolyóiratban publikálták.
Egy másik, egy luxori felfedezésről itt olvashatsz!
Hozzászólás zárolva.