„Forduljunk a jövő felé és utasítsuk el a múltat”

Depero Rómában találkozott Szergej Gyagilevvel és orosz művésztársulatával, ezután készítette jelentős színpadi jelmez- és díszletterveit Igor Sztravinszkij Le Chant du Rossignol [A fülemüle dala] című művéhez, valamint a Gilbert Clavellel közösen alkotott Balli Plastici [Plasztikus táncok] című piktoplasztikus színdarabhoz. 1916 és 1919 között Depero abbahagyta absztrakt művészeti kísérleteit és a továbbiakban a mágia és a fantázia világából eredő új ikonográfia kialakításán dolgozott. Képein egyfajta meta-valóságot hozott létre, egyedülálló alakzatoknak adott életet benépesítve velük metafizikus és szürreális látomásait.

1919 őszén Roveretóban nyitotta meg műhely-műtermét, a Casa d’Arte Futurista Deperót, ahol az ő tervei alapján különlegesen látványos, dekoratív faliszőnyegek, textilek, bútorok, gyerekjátékok, reklámgrafikai művek készültek. 1929-ben New Yorkban is létrehozta „Depero Futurista Házát”, ahol tovább folytatta formatervezői munkásságát. Jelentős tervezői munkákat vállalt az olasz Campari cég, a Vanity Fair, a Vogue magazinok felkérésére, valamint a Roxy Theater számára készített reklám- és díszletterveket. 1930 októberében visszatért Itáliába. Ekkor készült műveire amerikai élményei hatottak: legújabb festményein nagyvárosi motívumok, felhőkarcolók, aluljárók, mechanikus látványelemek tűntek fel. A háború után egy ideig ismét Amerikában élt, de ekkor már nem talált munkalehetőséget. 1959-ben megtervezte és megépítette az olasz futurizmus első múzeumát, a Galleria Museo Fortunato Deperót, amely a Mart intézményeként a futurizmus száz éves évfordulójára felújítva ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Depero 1960-ban halt meg, minden művét Rovereto városára hagyományozta.

A FUTURIZMUS HATÁSA A MAGYAR AVANTGÁRD MŰVÉSZETBEN

Mivel a Magyar Nemzeti Galéria fontosnak tartja, hogy a magyar művészet jelentős alkotásait nemzetközi összefüggésben prezentálja, a Depero munkásságát bemutató olasz anyag mellett egy közel hatvan alkotásból álló magyar válogatás is látható lesz A futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben címmel. Itt elsősorban olyan magyar művészek munkáit vonultatjuk fel, akik az 1910-es évektől a futurizmus tanulságait és jellemzőit érvényesítették művészetükben. Sok más művész mellett Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Schadl János, Kádár Béla, valamint Scheiber Hugó művei lesznek láthatóak a tárlaton.