Gigantikus denevér

A felfedezéssel először sikerült kimutatni, hogy az új-zélandi denevérek már 16 millió évvel ezelőtt éltek a Déli-szigeten. A Manuherikia-tavat meleg szubtrópusi erdő vette körül 16-19 millió évvel ezelőtt.Mindössze három denevérfaj az egyedüli őshonos szárazföldi emlős Új-Zélandon. Közülük kettő a Mystacina-nembe tartozik, odúlakó denevéreknek is hívják őket. Nemcsak a levegőben kutatnak táplálék után, hanem visszafelé forduló lábaikon haladva a levelek vagy hó borította talajon is turkálnak, miközben szárnyukat szorosan a testükhöz szorítják.

Az újonnan felfedezett faj fogai hasonlók ma élő rokonaiéhoz, formájuk arra utal, hogy nektáron, pollenen, gyümölcsön kívül rovarokat, pókokat is ettek, a lelőhelyen talált végtagcsontok felépítésük alapján járásra alkalmas lábakhoz hasonlítanak. Testméretük azonban eltérő: a 16 millió éves denevér mintegy 40 grammos, vagyis durván háromszor akkora lehetett, mint ma élő rokona, valamint a több mint 900 élő denevérfaj átlagsúlya. A kutatók szerint ez arra utal, hogy kevesebb időt töltött a levegőben, többet a földön, négy lábon járkált, és nagyobb zsákmányt, nehezebb gyümölcsöt is fel tudott kapni a talajról.Angol kutatók nemrég arra jöttek rá, hogy a bőregerek betartják a denevér-KRESZ-t. Itt olvashatnak róla!