Gyermektelenség vagy gyermekmentesség?
Miért nem terjedt el nálunk a gyermekmentesség kifejezés? Talán azért, mert Magyarországon nagyon kevesen vannak – bár a számuk egyébként növekszik – azok, akik tudatosan nem szeretnének gyermeket vállalni. A tudatos gyermektelenek aránya a posztszocialista országokban mind a férfiak, mind a nők körében 5% alatt van, miközben a nyugati országokban 5–10% között mozog. Ha az összes gyermektelenek arányát nézzük, az szintén jóval alacsonyabb nálunk, mint a nyugati országokban. A legmagasabb, 20% fölötti aránnyal a német ajkú országokban találkozhatunk: Németországban, Ausztriában és Svájcban. Ki gondolná, de 15% feletti arányukkal szintén elöl járnak a gyermektelenséget illetően az olaszok, a görögök és a spanyolok is – derül ki Szalma Ivett tudományos munkatárs írásából.
Gyermektelenek aránya az 1965-ben született korcsoportban különböző európai országokban, a legtöbb adat 2015-ből származik (%). (Forrás: Policy Insights: Childlessness, https://www.population-europe.eu/policy-insights/childlessness)
Érdekes, hogy ha a gyermektelenséget tudatosan választók aránya ilyen alacsony nálunk, akkor mégis kiből tevődik össze a gyermektelenek csoportja? Számos kutatásunkban erre a kérdésre kerestük a választ. A gyermektelenek csoportja nagyon különféle, azaz különbözőképpen válhatunk gyermektelenné. Ráadásul legtöbbször nem egy is, hanem több ok is meghúzódhat a gyermektelenség mögött. Nehezen besorolható például a gyermektelenek többségét alkotó azon csoport, akik eredetileg csak időlegesen tekintették magukat gyermektelennek, például azért, mert még nem találták meg a megfelelő partnert. Addig halasztják a gyermekvállalást, amíg az időből kifutva immár egészségügyi okokból nem tudnak többé gyermeket vállalni. Így felmerül kérdés: ilyen esetben a partnerkapcsolat hiányát vagy az egészségügyi akadályokat nevezzük meg a gyermektelenség mögött meghúzódó oknak?
Az interjús vizsgálatokból kiderül, hogy amíg az 50 évesnél idősebb nők a 30 éves kort adták meg az anyává válás felső korhatáraként, addig a kora negyvenes éveikben járó interjúalanyaink még nem tekintették lezártnak saját gyermekvállalásuk kérdését.
A férfiak körében nem találtunk jelentős eltérést a gyermekvállalás még elfogadható életkorára vonatkozóan a különböző korcsportokhoz tartozó interjúalanyaink között, ami valószínűleg annak tudható be, hogy a férfiak idősebb korban is apává válhatnak. Habár náluk a különböző társadalmi réteghez tartók között mutatkoznak nagy eltérések.
A kutatás következő szakaszában arra a kérdésre szeretnénk válaszolni, hogy vajon ha több információt kapnának a gyermekvállalás előtt állók annak lehetséges biológia életkoráról, a termékenységet befolyásoló tényezőkről és a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos korlátokról, akkor más döntéseket hoznának-e ebben a kérdésben?
(Forrás és további információ: Szalma Ivett tudományos munkatárs, Magyar Tudományos Akadémia)
Hozzászólás zárolva.